Zoboraljiak gyalogos zarándoklata Márianosztrára
Az idei 1. Zoboralji gyalogos zarándoklat utáni pozitív visszajelzések a Via Mariae polgári társulás elnökét, Patay Pétert a régióból további szervezésre serkentette az idei év október első vasárnapján.
2015. október 4-én mintegy félszázan útra keltek, hogy részt vegyenek a Pálos 70 elnevezésű zarándoklaton Szob és Márianosztra kӧzӧtt. A Duna bal partján található kisvárosba autóbusszal indultak az Alsóbodok – Nyitra – Nagykér – Érsekújvár - Szalka - Szob útvonalon. Időben megérkeztek Szobra, ahol már nagy tӧmeg várakozott indulásra várva. Csatlakoztak a Budapestről érkező zarándoktestvérekhez. Nagyon sokan már 3. napja zarándokoltak a Sziklatemplomtól.
Nemsokára elfogytak a házak, majd az aszfalt is kikopott a talpuk alól, kinn a természetben haladtak tovább. A Pálos szerzetesek által vezetett zarándoktúra imákkal, énekekkel, szebbnél-szebb gondolatokkal volt kísérve. Kӧzben hallgatták Fr. Bulcsú az egyik vezető pálos szerzetes elmélkedéseit, melyek mélyen vésődtek szívükbe.
Megérkeztek a Sukola-kereszthez. Az Érsekújvárból 1928 után ide települt Sukola család állítatta a fekete márványból készült, fém korpuszos keresztet. Felirata: Isten dicsőségére állítatta Sukola István és neje, Dikácz Ida 1943. VIII. Az 1950-es években ledöntötték a keresztet. És állíttatóját kuláknak nyilvánították. 2006-ban Sukola István lánya, Márta állítatta helyre, Beer Miklós váci püspӧk szentelte újra. A Bӧrzsӧny-hegy egyik legismertebb keresztjénél ima, kis pihenés majd enyhén kanyargós szakaszon folytatták útjukat a Mária út jelzett vonalán. Kӧzben a távolban feltűnt a márianosztrai bazilika magasan kiemelkedő épülete.
Beérkeztek Márianosztrára, mely neve eredetileg Nostre volt, míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta. Nagy Lajos magyar király 1352-ben a Bӧrzsӧnyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott "in nostre" (a sajátjából) s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a kegytemplom felépült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal 1786-ig a pálosoké maradt.
A korábbi évekhez hasonlóan gyalogos zarándokok százaival érkeztek meg a bazilikához, ahol P. Vizi András nosztrai perjel-plébános fogadta és köszöntötte a gyalogos zarándoklókat, akik sokan kinnrekedve élték át a szentmisét. Az ünnep főcelebránsa P. Forray Tamás jezsuita tartományfőnök volt.
A szentmise után a hagyományokhoz híven a márianosztrai hívek agapéval várták a zarándokokat a bazilika előtti téren. Az agapé után a Márianosztrai Fegyház és Börtön fogvatartottjainak könnyűzenei együttese tartott zenei áhítatot a bazilikában. A szertartás és a program végén lelkileg megújulva, teljes búcsúban részesülve távoztak a Magyarok Nagyasszonya főbúcsúról. Magukkal vitték a nap emlékeit, amikor szerzetesek, fiatalok és idősebbek, kereszttel, zászlókkal, hosszú sorban zarándokolva haladtak, hogy megérkezzenek Márianosztrára az ünnepi szentmisére.
