Motoros Rózsafüzér Zarándoklat
A Felvidéken 13 éve működő Via Mariae Polgári Társulás folyamatosan szervez gyalogos, autóbuszos, kerékpáros zarándoklatokat. Első ízben szólították meg a motorkerékpár szerelmeseit, hogy velük is bejárják a Mária-utat és együtt keressék fel a kegyhelyeket.
Az ipolysági Nagyboldogasszony-templomtól indult a csapat, amikor az Ipoly mentiekhez csatlakoztak Nagykürtös környékéről, Trencsénből érkezők, és az anyaországi Pálos atyák motorosai is eljöttek.
Az ötlet Velebny Gábor zarándoklat szervezőben fogalmazódott meg, melyhez Novák József, ipolysági plébános atya tervezte meg az útvonalat, ami szerint egy rózsafüzér-kört alkotva tették meg a 360 kilométeres távot. Július első hétvégéjén indult el 13 motorkerékpáron 20 zarándok Novák József atya áldásával és vezetésével.
„Uram, légy az utazók társasága, irányadója az elágazásoknál! Adj nekik erőt, amikor elgyengülnek, védelmezd veszély közben, oltalmazd az út során, adj árnyékot a nap hevében, világíts a sötétségben, nyújts vigaszt, mikor kedvüket szegik és szilárdítsd meg szándékukban!“ – hangzott a zarándokáldás és ima az ipolysági templomnál, ahol az első tized rózsafüzér került elimádkozásra. A távolabbi régióból érkezők is megcsodálhatták Ipolyság középkori templomát, a ma is híres román kori főkaput, melyet a művészettörténészek a 13. századi felvidéki kőfaragó művészet egyik legjelentősebb emlékeként tartják számon.
Az Örvendetes rózsafüzér második tizedét már Óhegyen imádkozták, mely Közép-Szlovákia egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye, a katolikus hagyományban különösen tisztelt és ismert zarándokhely. Bővebb tudnivalók az útvonalról és a kegyhelyek történelmi vonatkozásairól, az erre az alaklomra kiadott zarándokfüzetben álltak ismertetőül a résztvevőknek.
A harmadik állomás Znióváralja volt. A település Turóc egyik legfontosabb középkori egyházi központja volt. A falu fölött állt Znió vára, alatta pedig IV. Béla király alapította meg a premontrei prépostságot. A kolostortemplom Szűz Mária mennybevétele, vagyis Nagyboldogasszony tiszteletére épült. A mai napig ez a település legfontosabb egyházi műemléke. A Mária-titulus jól mutatja, hogy a középkori magyar királyságban milyen erős volt a Szűz Mária-tisztelet.
Innen a motorosok az Újbánya fölött található Mária-kegyhelyre mentek, amely a 19. század második felében vált ismert búcsújáró hellyé. Különlegessége és legendája egy gyógyító forráshoz és a Szeplőtelen Szűz Mária tiszteletéhez kapcsolódik, ezért is épült meg a kegyhelyen a neogótikus kápolna.
Végezetül az ötödik tized rózsafüzért a zarándoklat utolsó állomásán Garamszentbenedeken, a Felvidék egyik legfontosabb katolikus történelmi és zarándokhelyén imádkozták el. A Garam fölé emelkedő erődített bencés apátság több mint 950 éve áll, és a magyar kereszténység egyik legjelentősebb középkori emléke. A Bencés-kolostor őzi a Szent Vér-ereklyét, ahol ereklyetisztelet keretében csendes és egyéni imára tértek be a motoros zarándokok.
Velebny Gábor, a zarándoklat szervezője elmondta, hogy hálás a gondviselő Istennek, a zarándoklat megvalósítását segítőknek, József atyának a lelki vezetésért, és a résztvevőknek, amiért mindezt vállalva, megmutatva hitüket, együtt dicsőítették az Urat, és kérték a Boldogságos Szűzanya közbenjárását. Örült annak, hogy a tágabb régióból is érkeztek zarándokok, akiknek kedvéért felváltva, magyar és szlovák nyelven is imádkozták a rózsafüzért.
A motorosok fellelkesülve ígérték, hogy a jövőben is tervezik a zarándoklat ezen formáját és elhozzák barátaikat is, hogy együtt éljék át azt a különleges hangulatot, amit motoros zarándokként tapasztaltak, s melyet felajánlottak Esterházy János boldoggá avatásáért, családjaikért, közösségeikért, céljaikért és a világbékéért.
Berényi Kornélia
(Ez a cikk, beszámoló a Remény katolikus hetilap XXXVII. évfolyamának 30. számában, 2026. július 26-án jelent meg)
Képek: Velebny Gábor
