Nyári gyalogos zarándoklat

Nyári gyalogos zarándoklaton a Vág mentén

A hazánkban egy évtizede működő Via Mariae Polgári Társulás /Mária út/ több célt kitűzve nemcsak egynapos zarándoklatok megszervezését karolja fel, de akár többnapos gyalogos zarándoklatokat is indít.

Harmadízben a nyár közepén összeállt egy tizenkét fős csapat, hogy Nyugat-Kárpátok belső vonulatának hegyeiben, völgyeiben, nagyrészt a Vág-folyó vízgyűjtő területének természeti, kulturális és szellemi örökségének nyomán vándoroljon gyalogosan zarándokolva 2022. július 16-tól 27-ig, mintegy 160 kilométeres útvonalon. Tribecs, Vágmenti Inóc, Kis-Kárpátok, Sztrázsó-hegység és a Zsolnai katlan értékeit felfedezni izgalmasabb valakinek személyautóval vagy autóbusszal, másoknak pedig igazi kihívást és lelki értéket a hegyi túrákkal megspékelt gyalogos zarándoklat jelent. Az idei nagy útra indulva már a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén részt vettünk a 7. Zoboralji gyalogos zarándoklaton.

Az első napon a Tribecs-hegyekben a 19. században kiürült, fokozatosan omladozó Gímes várát látogattuk meg. A helyi templom védőszentje Szent Ignác volt. Leépült épületegyüttessel álltunk szemben a hegység északi pontján is, az Apponyi várhoz érkezve, majd leérve a faluba, elhaladtunk a híres késő reneszánsz várkastély mellett is, ahol a 26 ezer kötetes Apponyi-könyvtár is található.

Másnap már a Vágmenti Inóc (Považský Inovec) elnevezésű hegységben túrázva, a Kővárhely (Podhradie) község felett emelkedő Nagytapolcsán királyi várából szemléltük csaknem az egész Felső-Nyitra vidékét. Majd Temetvény vára (Tematín) következett. A vár kapuja felett emléktábla jelzi, hogy itt született Bercsényi Miklós, kuruc főgenerális, aki II. Rákóczi Ferenc mellett a szabadságharc egyik fő szervezője és irányítója.

Egy Pöstyénben eltöltött éjszakát követően a harmadik nap a Kis-Kárpátok lankáin felkerestük Kárpátok titokzatos csejtei /Čachtice/ várkastélyának romjait, mely ismertségét egykori úrnője, Báthori Erzsébet legendájának köszönheti. Majd következett Vágújhely /Nové mesto nad Váhom/, ahol szentmisén vettünk részt.

Szinte a Vág partján 50 m magas sziklaszirten emelkedik a legendákkal övezett, népmesékből ismert Beckó vára is, ahová a negyedik napon jutottunk el. A vár közelében Beckó gótikus reneszánsz stílusú kegytemploma áll, amely Mária-ünnepekor kedvelt búcsújáróhelynek számít. A templom tornya 1770-ben épült, belseje barokk stílusjegyeket képvisel. Később már a Sztrázsó-hegyek /Strážovské vrchy/ és egy romantikus gyalogút következett, majd Trencsén városában száltunk meg.

Az ötödik napon első célunk, hazánk egyik legrégebbi zarándokhelye, Vágsziklás (Skalka), és a Trencsénből Nemsóra (Nemšová) vezető úton fekvő, két objektumból tevődő Kissziklás és Nagysziklás megtekintése volt, melynek részletes bemutatása után a Pozsonyból erre az alkalomra érkező Rezső atya szentmisét mutatott be. Homíliájában részletesen elmondta, hogy az egykori apátságot 1224-ben I. Jakab nyitrai püspök alapította. Védőszentjeik a 10-11. század fordulóján remeteéletet folytattak itt. Vágsziklás után nem hagyhattuk ki a város szívében a Várhegy (Mária-hegy) mészkőszirtjén emelkedő trencséni várat sem, melynek egyes részei felújítás alatt állnak.

A következő napon trencséntyeplici gyógyfürdőhelyen frissültünk fel a kánikulai melegben, hogy a hegyekben folytatni tudjuk a zarándoklatot Vágtölgyesre /Dubnica nad Váhom/. Az itteni ismert kegyhelyen istentiszteleten vettünk részt a Szent Jakab tiszteletére szentelt római katolikus templomban, mely 1276-ban már állt.

A közeli Illavára is ellátogattunk, ahol a Mindenszentek római katolikus templomot egy helyi fiatal atya készségesen bemutatta be,és beszélt a város monumentális építményéről, az egykori várról is, amelyben az állam országos fegyházat hozott létre. A hetedik napon továbbra is a Sztrázsó-hegyek túraigényes turistajelzésekkel felfestett útjain haladtunk. Estig tartó túránkat Barossházán /Pružina/ fejeztük be, ahol éjszakára hajtottuk a fejünket.

A reggeli elfogyasztása után egy vasárnapi ünnepi szentmisére siettünk a falu Szent Zsófia tiszteletére szentelt gótikus stílusú plébániatemplomába, melyet 1759-ben átalakítottak. A szentmise végén a helyi atya nemcsak a gyönyörű templomról számolt be, hanem a falu vallásos életét is méltatta, amelyet mi is szemügyre vettünk. Kiemelendő, hogy a falu nagy szülöttéről, Baross Gáborról, a vasminiszterről kapta magyar nevét. A település hitéletének további jelképe a kegykápolna, melyet 1877-ben Závodnik István pruzsinai plébános épített a Rózsafüzér királynője tiszteletére. Belsejét egy 15. századi szobor díszíti. A kápolna búcsújáróhely.

Tovább indultunk a sárga-zöld-sárga turistaúton, hogy elérjük Csicsmány /Čičmany/ települését. Délutánra a Rajcsanka-völgy és Sztrázsó-hegység ölelésében található falut csodálhattuk, amely a Zsolna kerület legmagasabban fekvő települése (655 m), környezeti szépsége erősen vetekszik az épített örökségével. Skanzen jellegéből adódóan csoportunknak estig falunézés volt a programja. Itt ugyanis nem egy, hanem közel 140 mézeskalácsra emlékeztető házikó van. A falu barokk temploma a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére épült 1798-ban. Falunézés után a központban lévő fogadóban töltöttük az éjszakát.

A kilencedik zarándoknapon igényes túrán, a Sztrázsó-hegyek „Homoľka“ elnevezésű 1073 méteres csúcsát is elérve jutottunk a Facskó-nyeregbe, innét pedig ősi búcsújáróhelyéről ismert Frivaldnádas /Rajecká Lesná/ következett. A falu már nem része a Sztrázsó-hegyeknek, hanem a Kis-Fátra nyugati nyúlványainak rajeci völgyében található. Betértünk a Szűz Mária születése tiszteletére szentelt kegytemplomába, ahol mindennapi rózsafüzér imánkat mondtuk el. A templomot, melynek kegyszobra 16. századi alkotás, 1989-ben II. János Pál pápa basilica minor rangra emelte. A zarándokhely látványossága a „szlovák betlehem”, mely Jozef Pekara fafaragó mesterműve. Este Kunfalvára /Konská/ érkeztőnk meg, melynek Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus templomában szentmisén vettünk részt.

A tizedik nap Zsolnára igyekezve Rajec városában megálltunk a Szent László tiszteletére szentelt római katolikus templomnál, amelyet már 1368-ban említett egy oklevél. Majd következett Zsolna-városa, mely 1321-ben Károly Róberttól szabad királyi városi rangot kapott, ma pedig kerületi megyei és járási központ. A város legrégibb építménye a Szent István királyról elnevezett templom, amely a Zsolnához csatolt egykori önálló település, Szentistvánpatak területén található. A templomot a 13. század elején (1200 és 1230) későromán stílusban építették. A hagyomány szerint a templom elődjének építését még I. István király rendelte el. A templomban rejtett freskókat találtak 1950-ben, amelyek 1260 körül készültek. A jezsuiták 1762-ben barokk stílusban átépítették. A templom mellett elhelyezkedő Krisztus Teste kápolnát a 15. század kezdetén építették

Nem hagyhattuk ki Zsolna védett városrésszé nyilvánított történelmi központját sem. Fő tere a Mária tér. Itt található a Szűz Mária-szobor, a Szent Pál-templom és nem messze tőle a Szentháromság-templom is, amelyben hálaadó szentmisén vettünk részt, s ezzel fejeződött be tíznapos nyári gyalogos zarándoklatunk.

Kijelenthető, hogy kitartó zarándoktársainkkal /a nagy kánikula ellenére/ nagyszerű élményekben részesültünk. A gyalogos zarándoklattal járó testi fáradságot többszörösen koronázta a sok-sok lelki élmény, amelyből mindennapjaink során meríteni tudunk a legközelebbi zarándoklatig.

Köszönjük az Úrnak, hogy ezeken a helyeken járhattunk!

Patay Péter

 

Ez a beszámoló az idei nyári tíznapos gyalogos zarándoklatról 2022.08.14-én megjelent a Remény katolikus hetilapban.