Csallóközi zarándokok a mariazelli Mindszenty ünnepségen

Gyűjtőautóbusz indult Dunaszerdahelyről, Egyházgellét és Somorját érintve az ausztriai Mariazellbe, Mindszenty bíboros, hercegprímás pappászentelésének 110., érsekké és hercegprímássá való kinevezésének 80. és égi születésének 50. évfordulója alkalmából szervezett főpapi szentmisére és a tiszteletre méltó hercegprímás bronzszobrának leleplezésére és megáldására a templomkertben. A megemlékező zarándoknap a magyarországi Mindszenty Alapítvány, a Magyar Kurír-Újember, a Via Sacra zarándok utazási iroda és a magyarországi Mária út Egyesület szervezésében valósult meg.

Az 53 fős zarándokcsoport lelkivezetője Gál Péter, nagymegyeri plébános volt, aki zarándokáldást adott és vezette az imákat, énekeket, melybe a zarándokok is bekapcsolódtak. A szervező röviden ismertette a kegyhely történetét és Mindszenty bíboros életét.

A zarándokok Péter atyával, a szombathelyi zarándokokkal és Székely János püspökkel Máriát köszöntő énekkel érkeztek meg a bazilikához. A lelki program és a szentmise kezdetéig volt lehetőség a kegyszobor előtt imádkozni. A bazilikában összegyűltek zarándokok Magyarországról, a Felvidékről,

Csehországból és Erdélyből. A szentmise előtt a Mindszenty Alapítvány elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és arról beszélt, hogy mit jelentett Mariazell Mindszenty Józsefnek, majd  a Magyar Kurír igazgató-főszerkesztője beszédében bemutatta Mariazell és a magyarok kapcsolatát. A zarándokok gyertyákat és imaszándékokat vihettek Mindszenty bíborost ábrázoló festményhez.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa Udvardy György veszprémi érsek, ünnepi szónoka Székely János szombathelyi megyéspüspök, aki kiemelte, hogy Mindszenty bíboros első erőforrása a szülői ház volt, az ima és az erényes élet helye. A második erőforrása a fáradhatatlan lelkipásztori munka, a harmadik pedig a hit, az imádság. Család, odaadó munka és imádság, ez Mindszenty bíboros üzenete a ma emberének. A szentmisén koncelebrált a prágai nyugalmazott érsek és a bécsi apostoli nuncius, aki a szentmise elején közvetítette XIV. Leó pápa köszöntését és beszédében rámutatott, hogy Mindszenty bíboros élete és tanúságtétele adja meg nekünk is a bátorságot, hogy merjünk kiállni az igazságért, a hitünkért, a szabadságért. A bazilika elöljárója elmondta, hogy a bazilikában sok magyar szent található, és megtiszteltetés, hogy Mindszenty bíboros 1975 és 1991 között itt nyugodott. Megköszönte a Mindszenty bíboros szobrát Mariazell nevében.

A szentáldozás után az egybegyűltek elimádkozták Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért való imát. A szentmise a Magyar Himnusszal és a Boldogasszony Anyánk kezdetű énekkel ért véget.

A szentmise után a templomkertben került sor Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész Mindszenty-bronzszobrának megáldására. A nyugalmazott prágai érsek beszédében kifejezte csodálatát Mindszenty bíboros felé. Kiemelte, hogy egyike volt a 20. sz. kiemelkedő alakjainak, akik döntő módon hatottak az Egyház életére. Szükséges személyének a Szentszék általi elismerése.

Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg beszédében ismertette a bíboros életútját és végrendeletét.

Elmondta, hogy amikor a 1991-ben a bíboros koporsóját szállították az esztergomi bazilikába, emberek sokasága fogadta őt, a falvakban szóltak a harangok. A szobrot Székely János püspök és a bazilika elöljárója áldott meg, majd elsőként Udvardy György érsek és Székely János püspök koszorúzták meg.

Koszorúztak még a Mindszenty Alapítvány nevében a főherceg és az Alapítvány elnöke, a nagykövetasszony, államtitkár, a bíboros családja és a zarándokok.   

A koszorúzás után a zarándokok a zoboralji zarándokokkal és a két lelkivezetővel együtt elvégezték a keresztutat a bazilika mögötti Kálvárián. Az egyes stációknál az elmélkedésekbe belefoglalták Mindszenty bíboros életét, szenvedéseit is.

A keresztút után a zarándokok elindultak hazafelé. Az úton imákkal és énekekkel adtak hálát a kegyelmekben gazdag zarándoknapért. A szervezők ismertették a Mária út legközelebbi zarándoklatait, a Mária út és a Mária Légió tevékenységét és Péter atya röviden bemutatta a Néri Szent Fülöp Oratóriumot - papi közösséget, melynek ő is a tagja.