Buszos zarándoklaton a bosznia-hercegovinai Medjugorjéban
A buszos zarándoklat Medjugorjébe Dunaszerdahelyről 2025. június 19-én 22:00 órakor indult. A zarándokok többsége itt szállt fel, de volt még egy felszálló Győrben. A zarándokút papi áldással és közös imával kezdődött, Jankó Gábor, egyházgellei plébános lelkivezetésével.
Az éjszakai utazás után az első megálló a horvátországi Plitvicei tavaknál volt. A tórendszer Európa egyik legszebb természeti látványossága, 1979-től az UNESCO világörökség része. Turizmusa 1861-re nyúlik vissza. Erdős hegyvidék, 16 különböző méretű tóval, kristályos kékeszöld vízzel. Itt található az ország legnagyobb vízesése a Nagy vízesés. A nemzeti parkot a zarándokok gyalogosan csodálták meg, de igénybe vették a Kozjak tavon közlekedő gyorshajót és a panoráma buszt, mely átszeli a parkot és könnyű eljutást biztosított a kiindulási ponthoz.
A zarándokok kissé elfáradva, de kellemes élményekkel eltelve folytatták útjukat végcéljukhoz a bosznia-hercegovinai Medjugorjéba, a szállásra, ahová estére érkeztek meg. Az elszállásolás és a vacsora után volt lehetőség bemenni a Szent Jakab-templomba imára, köszönteni a Szűzanyát.
Másnap kora reggel, szombaton, fél hat órakor indultak a Križevac hegyére, hogy keresztutat végezzenek, elmélkedjenek és átéljék Jézus szenvedéseit. A keresztúti elmélkedéseket a békéért, Gábor atya vezette. Felérve az 520 m magas Križevac hegy tetejére, melyet régebben Šipovac hegynek neveztek, a zarándokok az 1934-ben állított, 8,56 m magas „Fehér kereszt“ előtt, melyben Jézus keresztjének ereklyéje van elhelyezve, térdre ereszkedve csendesen imádkoztak. Visszatérve a szállásra elfogyasztották a bőséges reggelit. Rövid pihenés után bementek a központba, hogy részt vegyenek a templom mögött található Szent Család tiszteletére felszentelt kápolnában tartandó szentmisén, melyet a zarándokcsoport lelkivezetője mutatott be. A további napokban is itt volt szentmise a csoport részére, Gábor atya celebrálásával. A szentmise után meglátogatták a Cenacoló közösséget, melyet Elvíra Petrozzi nővér alapított 1983-ban, aki Istennek szentelte életét a megtévedt és kábítószerfüggő fiatalok megsegítésére. Először egy dokumentum filmet nézhetett meg a csoport, amely a kezdetektől mutatta be a közösség életét, majd két fiatal tanúságtételét hallgathatták meg az idegenvezető tolmácsolásában.
A közösség boltjában volt lehetőség kegytárgyak vásárlására, ezzel is támogatva a közösséget.
Minden este a vacsora után a csoport részt vett a kültéri oltár előtti téren a közös rózsafüzér imádságon, majd az esti nemzetközi szentmisén. A szentmisét volt lehetőség magyar fordításban rádión keresztül hallgatni. Szombaton a szentmise után 22 órától volt szentségimádás, melyen többen is részt vettek a csoportból.
Vasárnap 23-an, kedden pedig 5-en hajnal négy órakor több száz zarándokkal együtt rózsafüzért imádkozva ment fel a Podbrdo hegyre, a jelenések hegyére, hogy ott imádkozva, énekelve köszöntsék a Szűzanyát. Ez a jelenések évfordulója alkalmából tartandó novéna, melyet június 16.-tól 24.-ig tartottak. A csoport többi tagja a reggeli után csatlakozott a Jelenések hegyének bejárására, útközben a rózsafüzért imádkozva. Felérve együttesen elimádkozták a Lorettói litániát Gábor atya vezetésével a 2001-ben állított Béke Királynője szobra előtt, majd mindenki csendben imádkozva köszöntötte az Égi Édesanyát, lábai elé hozva kéréseiket, fájdalmaikat. Délután az idegenvezetővel a zarándokok ellátogattak Mostarba. A város több kisebb település összeolvadásából jött létre a középkorban. Nevét a Neretva folyó két partját összekötő Őreg hídról kapta, melyet a délszláv polgárháborúban leromboltak, majd 2004-ben újraépítették régi formájában. A híd az UNESCO kulturális örökségéhez tartozik. Megnézték a Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt ferences templomot, melyet 2004-ben újraépítettek az 1992-es háborúban ért gránáttalálat után. A templom harangtornya 107 m magas így nemcsak a város, de a Balkán legmagasabb harangtornya is. A várost bosnyákok és horvátok lakják. Végig sétáltak a hídon, a török hangulatú bazár soron, ahol volt lehetőség vásárlásra, leülni fagyira, kávéra, üdítőre. Az oda- és visszaúton az idegenvezető ismertette Medjugorje, Mostar történelmét és beszélt a jelenésekről.
Hétfőn a szentmise után a szabad program keretében a zarándokok imádkozhattak az 1969-ben, Szent Jakab tiszteletére felszentelt templomban, a templom előtti Mária szobornál, az 1996-ban készült feltámadt Krisztus bronzszobránál, keresztutat végezhettek a tér mögötti stációknál. Délután a közös program keretében megnézték Medjugorjétől nem messze található Kravica-vízesést, a Trebizat folyón, melyet több egymás mellett elhelyezkedő vízesés alkot. Szélességük 120 m, a legnagyobb magassága 26 m. Volt lehetőség fürdésre, napozásra, üdítők fogyasztására. A parkolótól a vízesésekig és vissza gyalogosan vagy kisvonattal is le lehetett jutni.
Kedden a szentmise után a zarándokok elbúcsúztak a zarándokhelytől, a Szűzanyától, p. Slavko Barbaric, volt ferences atya gondolataival, a szervező tolmácsolásában.
Reggeli után megköszönve a szállásadónak a kedvességét elindultak hazafelé. Útközben megálltak négyórás fürdőzésre Makarskán, a tengernél. Innét 16 órakor indultak el és kisebb-nagyobb pihenőkkel, Istennek hálát adva az úton a zarándoklatért, szerdán, hajnali fél négy órakor szerencsésen megérkeztek Dunaszerdahelyre, kissé elfáradva, de kegyelmekben gazdagodva, sok lelki élménnyel feltöltődve.
