A Zobor-vidék hívő közösségeinek hegyi zarándoklata

A Felvidéken működő Via Mariae Polgári Társulás Zobor-vidékének lelkes szervezője, Patay Péter a márciusi zarándoklat sikerén felbuzdulva ismét zarándokútra invitálta a Zobor-vidéki hívő közösséget és mindazokat, akik hitük megvallását zarándoklatokkal is kifejezik, és összekapcsolják azt a természet szépségének megcsodálásával. A zarándoklat május második szombatján valósult meg, a Trencsén megyei Vágsziklásra (Skalka nad Váhom) és a Butkov-hegyi búcsújáró helyre.

A felhívásra 49 zarándok jelentkezett – tudtuk meg Patay Pétertől – mégpedig Alsóbodok, Pográny, Zsére, Nyitragerencsér, Nyitra, Berencs, Nagykér, Érsekújvár, Udvard, Nagycétény és Csehi településekről csatlakoztak a közös útra.

A csoport lelki vezetője Andruskó Gyula nagycétényi plébános volt. Velük tartott Kucsera Mária Valéria szerzetes nővér is, akit a Mária Rádió Mirjam adásaiból ismerhetnek a felvidéki hívek.

„Ferenc pápa arra buzdította az embereket, hogy zarándokoljanak, látogassanak el kegyhelyekre, melyek: a vigasztalás és az irgalom oázisai. A zarándoklat lehet egyéni vagy közös utazás egy szent helyre – legyen az szent hely, kegyhely vagy egy szent életének helyszíne – áhítat, könyörgés vagy hálaadás céljából.

Ez egyben a lelki növekedés és a hit megerősítésének alkalma is. Segít abban, hogy az életet folyamatos zarándoklatnak tekintsük az Atya háza felé.

Ma Vágsziklásra és a Butkov-hegyre zarándokolunk, felajánlva utunkat, imáinkat és fáradalmainkat a békéért, Esterházy János boldoggá avatásáért, valamint a velünk tartó zarándokokért,  családtagjainkért, elhunyt hozzátartozóinkért” – e szavakkal üdvözölte a zarándokokat Patay Péter.

Az előkészített program szerint elsőként Vágszikláson a sziklabarlangot keresték fel, ahol az egykori bencés apátság állt. A magyar történelem jelentős állomása volt a hely, hiszen 1224-ben IV. Béla magyar király ide menekült a tatárok elől.

Innét továbbutazva a Kis-Sziklás következett. Kis-Szikláson áll a Szent Zoerard-András és Benedek tiszteletére felszentelt kéttornyú templom. A hagyomány szerint a templom arra a sziklára épült, melyről Benedek remetét a Vágba taszították.

A templomban Andrusko atya szentmisét mutatott be, melyet a nyitragesztei Salve DiO zenekar kísért, majd a zenészek bemutattak néhány dalt a repertoárjukból. Az út során zarándoktársaikkal közösen is énekeltek, és begyakorolták az Úrral való egység imájának megzenésített változatát.

Vágsziklást követően az autóbusz a Butkov-hegyi zarándokhelyre indult, ahol a csodásan kiépített Kálvárián elvégezték a keresztúti ájtatosságot, majd elimádkozták az Isteni irgalmasság rózsafüzért és a Lorettói litániát.

A Trencsén megye Illavai járásában található búcsújáróhely szépsége kivételes, mely a Strázsói-hegyek (Strážovské vrchy) nyugati peremének vonulatán, a 765 méter magas Butkov-hegyen épült, melynek neve szlovák nyelven Skalné Sanktuárium/Rock Sanctuarium, ami magyarul sziklaszentélyt jelent, a katolikus templomok oltárán pedig tabernákulumnak nevezik.

A zarándokhely létrehozásában a Vág menti cementgyár vezetése, a Ladce vállalta a legnagyobb részt, amelyhez a Butkov-hegy a cementgyártáshoz szükséges mészkő fő forrása.

A zarándokhely létrehozásának első impulzusát a máltai Elias Vella ferences atya látogatása adta a cementgyár vezérigazgatójánál, aki felvitte a papot a Butkov-hegyre. Vella atya erről így nyilatkozott: „2012-ben történt, miután imádkoztam és megáldottam a csúcsot, megmagyarázhatatlan üzenetet kaptam, hogy építsek keresztet a hegyre.“ Ez 2016-ban megvalósult és felszentelték a 12 méter magas keresztet, 584 m tengerszint feletti magasságban. Azóta a zarándokhely további értékes elemekkel bővült, évente sok ezren látogatják hazánkból és külföldről is.

A Butkov-hegyen az Isteni Irgalmasság sziklaszentély csodás lelki élményt nyújtott a zarándokok számára. A szakrális építmények közt megcsodálták a Család-kapujának szobrait, a Szent II. János pápa és a Szent Faustina tiszteletére emelt emlékműveket, a haranglábat, a Mária-komplexumban felállított kápolnákat, a feltámadt Krisztust ábrázoló nyolc méter magas szobrot, a Mária-tér emlékhelyeit, mely a sziklaszentély egyik központja, a három méter magas lábazaton álló, hat méter magasságú, huszonkét tonna súlyú, Szűz Máriát ábrázoló szoborral.

Várta őket az Isteni Irgalmasság kápolnája a szent ereklyékkel, a bronzból készült Szent József-szobor, a nyolc méter magasan álló Detvai kereszt és más csodás és monumentális építmények, melyek a lelki elmélyülést segítették, akárcsak a Bűnbánat és Irgalmasság nevet viselő övezet, mely a Krisztus által átölelt bűnös ember szobrával és más szimbolikákkal, csendes imára, bűnbánatra, elmélyülésre szólították fel a zarándokokat.

A hazafelé vezető úton, Illaván keresztül haladva, a hírhedt börtönben szenvedett Isten Szolgája Esterházy Jánosra emlékeztek és imádkoztak boldoggá avatásáért.

„Május havában zarándokolni különös kegyelem, hisz Égi Édesanyánkat is ebben a hónapban köszöntjük. Skalkán, a szentmise előtt a templomba bevonulva elénekeltük a „Máriához, drága Szűzanyánkhoz, tisztelettel járulunk” éneket. Ezért is volt programunkban a májusi, szép, Szűzanyát dicsérő imádság, a Lorettói litánia és a rózsafüzér. Ezzel kapcsolatban még egy számunkra fontos dátum kötődik a májusi hónaphoz, 1917. május 13-án kezdődtek a fatimai jelenések, amikor a titkokat követően a Szűzanya ezt mondta a Jácinta, Francisco és Lúcia nevű gyerekeknek: „Ha a rózsafüzért imádkozzátok, minden tized végén tegyétek hozzá:„Ó, Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől és vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik a legjobban rászorulnak irgalmadra!” – mondta el a zarándoklat szervezője, Patay Péter, majd hozzáfűzte: „Még egy dátum kötődik a májusi hónaphoz, amikor 1981. május 13-án egy török férfi, Mehmet Ali Ağca, rálőtt II. János Pálra, amit a pápa túlélt. Életben maradását a fatimai Szűzanya csodálatos közbenjárásának tulajdonította.”

Az út során az imák és énekek mellett egyháztörténeti és történelmi ismertetők hangzottak el. Mivel május az édesanyák hónapja, nem feledkeztek meg a földi édesanyákért való imáról sem, és imádkoztak az otthon maradottakért, a családokért, a nemzetek megbékéléséért és a világbékéért.

(Ezt a cikket Berényi Kornélia írta és a Felvidék.ma honlapján jelent meg: https://felvidek.ma/2024/05/a-zobor-videk-hivo-kozossegeinek-hegyi-zarandoklata/?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTEAAR0bnAsBYhPUMugnFbVpkeQoQwWF4SOXzhYCeykd-D7Q5rF-GPSgQY5lBas_aem_AYfEpt0TaaPCyqvepYG6T9yIeKh61Npvl4pn3EE5Kue_lpaZ98XkMv70_cTS3AGIJGdXJ59B6acg9mwkHVc-x-i0)