SZŰZANYÁNÁL MARIAZELLBEN
Május 13-án, a fatimai Szűzanya ünnepén, csaknem 500 felvidéki és anyaországi magyar zarándokkal ünnepeltünk együtt Ausztria nemzeti kegyhelyén, Mariazellben. Akár így is kezdhetnénk a beszámolónkat…
Amikor még a tél folyamán a felvidéki Via Mariae Polgári Társulás tagjai, Patay Péter és Méhes Richárd egy kis gyalogos mariazelli zarándoklatot álmodtak meg, talán ők maguk sem gondolták, hogy Isten kegyelméből ennyien összejövünk majd Szűzanyánk lábainál eme ősrégi, nekünk magyaroknak is annyira kedves zarándokhelyen. Hiszen Zoboraljáról – Gímestől, Nagycétényen keresztül egészen Nagykérig, aztán Érsekújvárról és környékéről, majd Csallóközről 7 teljesen megtelt nagy autóbusznyi zarándokkal vágtunk neki az útnak, és a helyszínen előre megbeszélve csatlakoztak még hozzánk zarándokcsoportok a Budapest közeli Inárcsról és Sopron vidékéről is. Több hetes készülődés után, a mariazelli bazilika illetékeseivel való tárgyalások hosszú sora után, sikerült létre hozni egy közös lelki programot, amin végül csaknem 500 magyarajkú zarándok teljesen megtelítette a mariazelli bazilikát. De ne szaladjunk ennyire előre…
Amikor ezen az esős, ködös, hideg májusi szombaton, kora reggel neki vágtunk az útnak, sokunkban ott volt a kérdés, vajon milyen időjárás vár bennünket majd a stájeri Alpokban? Hiszen a felvidékről érkező zarándokok közül sokan, száznál is többen, az utolsó, 10 kilométeres útszakaszt gyalogosan szándékoztak megtenni, Hegyi Péter érsekújvári káplán úr lelki vezetésével, hogy a történelmi Via Sacra útvonalon érjenek majd gyalogosan a kegyhelyre. De mi, akik egyenesen a helyszínre buszokkal érkeztünk, mi is félve vágtunk neki az útnak, hiszen Mariazellben még a szentmise előtt tervben volt a közös keresztút, valamint a múzeumi és kincstári látogatás is. Szinte csodával határos módon azonban, ahogyan közeledtünk Mariazellhez, a sűrűen szitáló nehéz felhők mind szétoszlottak, és az egyre erősebben fénylő nap teljesen megtelítette a vidéket. Így már megérkezésünk idején, délben, az egész Mariazell napban úszott, Szűzanyánk édesgető melegét sugározva az érkezőkre.
Akik egyenesen a helyszínre érkeztünk, rövid szabadidős program után, 13-órától közös ünnepi keresztúti ájtatosságot imádkoztunk a festői mariazelli keresztúton, több mint 200 velünk tartó zarándokkal. A keresztút szövegét dr. Zeman István készítette, áldott édesanyákért imádkozva, anyáknapja lévén ezzel is leróva tiszteletünket egyrészt Mennyei Édesanyánk előtt és egyben minden édesanya előtt. A keresztút megható szavait nem egy kicsordult édesanyai könny is méltatta, és amikor e cikk szerzője a keresztút végén saját édesanyjának is megköszönte a gondoskodó szeretetét, imáit és áldozatait, sokan hálatelt és egyben könnybe lábadt szemmel indultak vissza a bazilikához, ahova már vártuk a beérkező gyalogos zarándokokat is, akik között hála Istennek rengeteg fiatal is volt. A megérkező zarándokok megtekinthették egyben a mariazelli bazilika múzeumját és kincstárát is, magyarnyelvű idegenvezetéssel, amit ezúton is szeretnénk megköszönni Makai Lajosnak, aki mindig szívesen fogadja a Mariazellbe érkező magyarokat. Ezzel párhuzamosan, több órán keresztül 4 magyar lelkiatya szünet nélkül gyóntatott a bazilikában, hogy szentgyónását mindenki összeszedett lélekkel elvégezhesse. Hálás köszönet érte nekik, és a bazilika illetékeseinek is, akik e téren is rendelkezésünkre álltak és „magyarul gyóntatunk” felirattal ellátták az egyes gyóntatószékeket.
A zarándoklat csúcspontja azonban kétségkívül az ünnepi énekelt májusi litánia volt és az ezt követő ünnepi szentmise, amin 4 magyar lelkiatya is koncelebrált. Ezekre a beérkező anyaországi magyar zarándokok is kézhez kapták a Via Mariae és Török András által elkészített zarándokfüzetet, amelyben minőségi krétapapíron, csaknem 30 oldalon megtalálható a mariazelli bazilika legendája és történelme, magyar vonatkozásai, több ima és a közös liturgia énekszövegei is. Így amikor a loretói litániát elkezdtük énekelni, a csaknem 500 magyar zarándok énekétől is imájától szinte zúgott a csodálatos ősrégi Mária kegyhely. Az ezt követő szentmise pedig mindegy megkoronázta a közös zarándoklatunkat. Az egyes olvasmányokat és a hívek könyörgéseit is, valamint az áldozati adományokat mindig más-más település képviselői olvasták, hozták, hogy mindenki szülőföldje, faluja és régiója ezúttal is képviselve legyen. A szentmise főcelebránsa és ünnepi szónoka Hegyi Péter atya volt. Kiindulva a mariazelli legendából mindenkit arra kért, hogy mi is állítsuk életünk középpontjába Krisztus és a Szűzanyát, különösen a nehéz élethelyzeteinkben, mert édesanyai oltalma alatt minden nehézséget könnyebben fogunk tudni majd viselni. Hiszen nem vagyunk árvák, van Édesanyánk, aki szerető karjaiba akar zárni mindannyiunkat. Engedjük ezt meg neki, szeressük a Szűzanyát ugyanazzal a gyermeki ragaszkodással, mint azt az évszázadok alatt megannyi magyar zarándok mutatta már meg nemcsak itt Mariazellben. Az ünnepi szentmise a himnuszokkal és Mennynek Királyné Asszonya c. húsvéti antifónával ért véget.
Szeretnénk ezúttal is megköszönni újra mindenkinek, aki e megható zarándoklaton velünk ünnepelt és mindenkinek, aki szívből imádkozott értünk és bármi módon segített bennünket. Istennek legyen hála mindenért!
Dr. Zeman István
(Ez a beszámoló a Remény katolikus hetilap hasábjain is megjelent: XXXIV. évfolyam, 23. szám - 2023. június 4.)
