Szilágyság és Mezőség bebarangolása a csíksomlyói, pünkösdi buszos zarándoklaton

Indulás Dunaszerdahelyről 2022. május 30-án 22:00 órakor volt. A zarándokok többsége itt szállt fel, de voltak még felszállók Nagymegyeren. A zarándokút papi áldással és közös imával kezdődött. A lelkivezető Jankó Gábor, egyházgellei plébános volt, aki a szentmiséket celebrálta, vezette az énekeket, imákat az út során, kiszolgáltatta a bűnbánat szentségét, elsőpénteki szentségimádást tartott.

Az éjjeli utazás után kb. 8:30 órakor érkeztünk Szilágysomlyóba, ahol szentmisénk volt a Nagyboldogasszony-templomban, melyet Jankó Gábor atya mutatott be. A templomot 1534-ben Báthory István erdélyi vajda és felesége Thelegdy Katalin építtette fiuk, István születésének tiszteletére, akiből néhány év múlva erdélyi fejedelem és lengyel király lesz.

A szentmise után csatlakozott hozzánk a szilágysomlyói idegenvezetőnk, Sallay Károly tanár úr. Megnéztük a város belvárosát, az 1592-ben épült Báthory várkastélyt, amelyből mára csak a félköríves reneszánsz főkapu és a két sarokbástya maradt fenn, a Silvania pezsgőgyár földalatti vágatrendszerét, melynek hossza mára eléri a 3,5 km-t. Itt pezsgőkóstolóval és hidegtálakkal vártak. Meglátogattuk az 1729-1736 között épült szilágysomlyói és a 14.században épült krasznai református templomot a népművészeti kazettás mennyezetével.

A zarándoklat 2. napja Zilahon, a Meszes-hegység lábánál fekvő város, 1878-1884 között épült, a Szentháromság tiszteletére szentelt katolikus templomában kezdődött szentmisével. Idegenvezetőnk Szabó Árpád, zilahi tanár úr volt. Megtekintettük a főtéren álló híres Wesselényi református kollégiumot, ahol Ady Endre a gimnázium felső négy osztályát végezte, az iskolakertben található Ady Endre és Octavian Goga szobrát, a jobbágyfelszabadító Wesselényi Miklós szobrát, Fadrusz János alkotását, a 18.sz.-i református templomot, amely egyike a legnagyobb erdélyi református templomoknak. Zsibón megnéztük a Wesselényi-kastélyt /kívülről/ a csodálatos botanikus kerttel és parkkal, közben volt közös ebéd az Éden étteremben.

Almásgalgón megtekintettük a Sárkányok kertjét, egy felszíni erózióval létrejött sziklaképződményeket, ember- és állatformájú tömböket, melyek festői összevisszaságban díszítik a kertet. Két éjszakát a La Vasile zilahi panzióban töltöttünk.

A harmadik napot Zilahon ismét szentmisével kezdtük a Szentháromság-templomban. A szentmise után Válaszútra érkezve megtekintettük a Kallos Zoltán Alapítvány népművészeti múzeumát, amely az alapítvány névadója és alapítója, Kallós Zoltán tárgyi néprajzi gyűjtéseit mutatják be, melyből megközelítőleg 6000 darab van, melyek az erdélyi magyarság, pontosabban a mezőségi, kalotaszegi, gyimesi és a moldvai területeket foglalja magába.

Közös ebéd után az alapítványnál, folytattuk utunkat Szamosújvárra, ahol megtekintettük az 1748-1759-ben épült, Erdély legnagyobb barokk templomát, az örmény katolikus székesegyházat, melynek három oltára van: a főoltár a Boldogságos Szűzanyát ábrázolja az angyali üdvözletkor, a mellékoltárok a Szentháromságot és Világosító Szent Gergelyt, az örmény nép védőszentjét ábrázolják. Az oldalkápolnában őrzik a Levétel a keresztről című Rubens festményt, amely l. Ferenc király adománya 1806-ból. A Szentháromság litániája elimádkozása és ének után megnéztük /kívülről/ a Martinuzzi Fráter György kastélyát, aki a kiskorú János Zsigmond gyámja, esztergomi érsek, akit 1551-ben meggyilkolnak, abban a hitben, hogy a törökök kezére akarja játszani Erdélyt.

A kastélyt 1786-ban börtönné alakították, itt raboskodott és halt meg 1878-ban Rózsa Sándor, az egyik legismertebb betyár, akinek sírját megnéztük a börtöntemetőben. A kastély mai is börtönként működik. Ezután Gyergyószentmiklósra vezetett utunk, ahol a szálláshelyünk volt három éjszakára.

A negyedik erdélyi napunk a csíksomlyói kegytemplomba, a csíksomlyói Szűzanyához vezetett. A ferences templom neobarokk stílusban épült 1804 - 1876 között. A főoltáron a hársfából készült Mária kegyszobor reneszánsz stílusú, a 16.sz.-ban készült, alkotója ismeretlen. A világ legmagasabb kegyszobra /227 cm/.

Ezután következett az 5 órás kocsis program, terepjáró gépkocsikkal, Simon Rudolf, tusnádi szervező vezetésével a Tusnádot körülölelő hegyekben. Felérve gyönyörü kilátás nyílt a tájra, itt fogyasztottuk el a szervező által kínált sajtokat, ordát, friss kenyeret és egy kupica házipálinkát. Útközben leséltáltunk a Szent Anna-tóhoz és kápolnához, melyet most újítanak fel, így a szentmisénk Tusnádfürdőn volt, az 1985-ben épült, Kisboldogasszonynak szentelt templomban, amely Erdély egyik legszebb népművészeti stílusjegyekkel díszített temploma. A szentbeszédet Boros Károly atya tartotta.

Az ötödik nap, szombaton volt a csíksomlyói búcsú a két Somlyó közti nyeregben. Ide gyalogosan, kb. 4 km megtétele után jutottunk fel a több százezer zarándokkal együtt az ünnepi szentmisére.12-en már korábban csatlakoztak egy gyalogos keresztaljhoz, ők 15 km megtétele után jutottak fel a nyeregbe. A szentmise után néhányan elvégezték a meredek hegyoldalban található keresztutat.

Csíksomlyó 1567 pünkösd szombatján lett búcsújáróhely. Ezen a napon a csíki és a gyergyói székelyek a Tolvajos-tetőn győzelmet arattak János Zsigmond, erdélyi fejedelem csapatai felett. A győzelem tiszteletére nők és gyerekek vonultak a Mária kegyszoborhoz és imádkoztak.

Szombat este meglátogattuk Böjte Csaba gyergyószentmiklósi Szent Anna gyermekotthonát, ahova elvittük ajándékainkat a gyerekeknek.

A pünkösdvasárnapi szabadtéri szentmisével, ami Gyergyószentmiklós főterén volt, búcsút vettünk Székelyföldtől és elindultunk hazafelé. Útközben megálltunk Marosvásárhelyen, ahol László Lóránt vezetésével megnéztük a Teleki Tékát, amelyet gróf Teleki Sámuel, Erdély kancellárja hozott létre 1802- ben, aki több, mint 40 000 könyvet vásárolt meg, így hozva létre Marosvásárhely közkönyvtárát. Itt kapott helyet a Bolyai Emlékmúzeum és a Tudományos Könyvtár.

Ezután az 1911-1913 között szecessziós stílusban épült Kultúrpalotát néztük meg. Ebben az épületben található a Városi Könyvtár, a Képzőművészeti Múzeum, a képtár, a tükörterem, amely a palota legkisebb terme és egy valóságos gyöngyszem. Felmentünk a 17. században épült középkori várhoz, a bástyákat 10 m magas fal köti össze. A várfalon belül valamikor épületek is voltak, de ezeket lebontották, csupán a Református vártemplom maradt meg. Majd az 1764-ben épült, Keresztelő Szent János plébániatemplomot tekintettük meg, a közös ima és ének után indultunk az ebédre.

Az ebéd után elbúcsúzva idegenvezetőnktől és Marosvásárhelytől folytattuk utunkat hazafelé, kegyelmekben eltelve, sok szép élménnyel gazdagodva, imáinkkal megköszönve a Jó Isten áldását és a Szűzanya oltalmát. Június 6-án, 5:00 órakor érkeztünk meg Dunaszerdahelyre.

Katona Júlia