A sümegi Fájdalmas Anya búcsún

Szeptember 15-én 6:00 órakor  gyűjtőautóbusz indult Dunaszerdalyről, Egyházkarcsát, Várkonyt,  Dercsikát, Bakát, Bőst érintve. Lelkivezető a nagymegyeri Gál Péter atya volt, aki Bősön csatlakozott a csoporthoz. Az üdvözlés és a közös ima után áldását adta a zarándokútra.

Első megálló a Csornai Premontrei Apátság volt. Az apátsági templomban volt a szentmisénk, melyet lelkivezetőnk mutatott be. A szentmise után a szerzetes atya bemutatta a templomot, beszélt a premontrei szerzetes rend életéről és megtekintettük a látogatóközpontot. A prépostsági templom a 13. században épült. A tűzvészek során  többször leégett, melyet 1653-1675 között újra építettek. 1774 és 1786 között történt meg a templom teljes helyreállítása. A Nagyboldogasszony titulusát viselő templom főoltárképe a Boldogságos Szűz mennybevételét ábrázolja. Az északi falnál áll a Szent Norbert mellékoltár, amelynek az oltárképe Szent Norbertet, a premontrei rendalapítót ábrázolja érseki öltözetben. A Szent Ágoston mellékoltár a déli falnál áll. Az oltárkép a nagy egyházatyát ábrázolja főpapi ruhában. A két mellékoltár, egymással szembenézve arra utal, hogy Norbert kanokokrendje Ágoston szabályzatát vette át. A rend és tegjai 1121-ben tette le a fogadalmat. Szent Norbert, rendalapító 1126-ban pápai megerősítést kap és még ugyanabban az évben Magdeburg érseke lesz. Magyarországra a szerzetesek 1130 körül II.István király hívására érkeztek Prémontréből. A csornai Premontrei Prépostságot az Osl nemzetség alapította. Alapító oklevele nem maradt fenn, de a hagyomány az alapítás évét 1180-ra teszi. A rend Magyarországon az 1989-es újraindulás után lelkipásztori és oktatási munkát végez.

Csorna után a híres tapolcai tavasbarlangot néztük meg, melyet 1903-ban fedeztek fel kútásás közben. Kőzettömegét összecementálódott mészkőrétegek alkotják. A hideg és meleg karsztvizek keveredése üregeket, járatokat old ki a mészkőben. Százezer év alatt így jött létre a tapolcai tavasbarlang. A barlangi tó vizének visszaduzzasztása tette lehetővé a barlangi csónakázást, melyen mi is résztvettünk.

Tapolca után a délutáni órákban érkeztünk meg a sümegi kegyhelyre, ahol elszállásoltuk magunkat részben a kolostorban, részben a kolostor mellett lévő továbbképzési centrumban, majd keresztutat végeztünk a kolostor kertjében található Kálvárián. A vacsora után köszöntöttük a Fájdalmas Szűzanyát a ferences templomban. 

Szombaton a reggeli után szentmisénk volt a kegytemplomban, melyet lelkivezetőnk, Péter atya mutatott be, ezt követően a helyi ferences atya bemutatta a templomot és a kolostort, amelyet Széchényi György veszprémi megyéspüspök alapított. A templomot 1654-ben szentelték fel a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Az első szerzetesek 1649-től voltak jelen a városban és amíg a kolostor elkészült a várban laktak. A főoltár barokk stílusban épült 1743-ban, a Pieta-kegyszobor 1744-ben került ide. A temploma az 1696-os csodás gyógyulást követően lett országos hírű Mária kegyhely és zarándokhely. A templomban találhatók még mellékoltárok is, Nepumuki Szent János, Szent Antal, Szent Ferenc és a Szent Kereszt tiszteletére szentelt oltárok. A rendházat 1724-ben bővíteni kezdték, ekkor vált két emeletessé az épület. 1744-ben nagyobb átalakítást végeztek a rendházon. Ekkor nyerte el mai formáját. További programunk Sümeg belvárosának megtekintése idegenvezetőnkkel, Bókkon Gyula, tanár úrral. Megnéztük az 1756-ban épült és 1759-ben felszentelt plébániatemplomot, melyet Krisztus Mennybemeneteléről neveztek el, Ramasetter Vince, kékfestőmester, Sümeg nagy mecénásának szülőházát, Kisfaludy Sándor, a XIX. sz.-i magyar irodalom jeles költőjének szülőházát, ami most Kisfaludy Emlékházként működik, a 17.sz.-ban, Padányi Bíró Márton püspök által barokk stílusban újjáépített Püspöki Palotát. A nagyszerű idegenvezetés után felsétáltunk a sümegi várhoz, ahol előbb a Lovagteremben ebédünket - középkori lakománkat fogyasztottuk el, kés, villa használata nélkül. Ezután felkapaszkodtunk a várhoz, amely Magyarország egyik legszebb középkori erődje. Három nagyobb egységből, a külső-, a belső- és a fellegvárból áll. Építése több korszakból való. Az 1260-as években épült meg a vár legrégebbi része, a fellegvár öregtornyának alsó szintje. A tárlatvezetés után a Történelmi Élményparkban a középkort megidéző lovasjátékokon vettünk részt. A vacsora után zarándokcsoportunk lelkivezetőnkkel csendes szentségimádást tartott a kegytemplomban éjfélig.

Vasárnap a reggeli után az ünnepi szentmise kezdetéig volt lehetőség kegytárgyak vásárlására.

A Fájdalmas Anya főbúcsún az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Fazekas Zoltán Márton, csornai premontrei apát volt.  A szentmise után következett az ünnepi körmenet Sümeg utcáin, melyet a közös rózsafüzér ima és énekek tettek még méltóságteljesebbé. Az ünnepi szertartás után elköszöntünk a kegyhelytől, a ferences atyáktól és elindultunk Celldömölk felé, zarándokutunk utolsó állomásához.

Itt, ebédidő lévén először megebédeltünk a hangulatos Öreg gólya étteremben. Az ebéd után várt ránk az idegenvezető hölgy, aki bemutatta Celldömölk történelmét a kegytemplomot. Elmondta, hogy a város több mint 750 éves múltra tekint vissza. A mai Celldömölk öt szomszédos település, Pórdömölk, Nemesdömölk, Kiscell, Alsóság és Izsákfa egyesítéséből született meg. A belváros szívében láthattuk a Szűz Mária kegytemplomot a benne levő Tárházzal, mellette a Kálváriát, a Szentháromság szobrot, a Bencés kolostor épületét, mellette a Mária-kutat, a felújított barokk parkban a szökőkutat és az alapító Koptik Odó apát szobrát. Az idegenvezetés folytatódott a kegytemplomban, annak bemutatásával.

Az 1747-1748 között épült Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt kegytemplomban őrzik a kegyszobrot külön kápolnában. A Mariazelli kegyszobor hiteles másolatát, 1739-ben Koptik Odó apát hozta magával. 1748-ig a kegyszobor egy fakápolnában, majd kőből épített kápolnában volt elhelyezve. A kútásó csodás gyógyulása és a további gyógyulások, imameghallgatások a  zarándokok ezreit vonzotta. Zarándokcsoportunk imával és énekkel köszöntötte a Szűzanyát a kegytemplomban, majd megnéztük a Tárházat. 

Celldömölkből 17 órakor indultunk el. A hazaúton imádkoztunk a szerencsés érkezésért és hálát adtunk az eltöltött három napért. Kegyelmekkel eltelve, lelkiekben gazdagodva, érkeztünk meg Dunaszerdahelyre este fél kilenc órára.