Nyári gyalogos zarándoklat a Szepességben

 „Uram, Jézus, járj előttem, ha lankadok, állj mögöttem. Pajzsomként lebegj fölöttem, jobbról, balról segíts engem. Mindig téged keresselek, mindig találkozzam veled, minden léptemben szüntelen te, csak te jöjj szembe velem. Te légy szavam a nyelvemen, más szavával te szólj nekem. Minden egyes pillantásom mindenkiben téged lásson. Te légy utam az utamban, utam végén a jutalmam. Amen.” /Szent Patrik: Úti ima/

 

   Az egy évtizede működő Via Mariae Polgári Társulás /Mária-út/ idén negyedszer szervezett többnapos nyári gyalogos zarándoklatokat a békéért felajánlva.                                                                                                                                               

   A 12-fős csapatunk a csodálatos Szepességben /Nyugat-Kárpátok belső hegyeiben és völgyeiben, a Lőcsei-hegyekben, Magas-Tátrában és a Szlovák Paradicsomban/, nagyrészt a Poprád folyó és Hernád folyó vízgyűjtő területének természeti, kulturális és szellemi örökségének nyomában vándorolt gyalogosan zarándokolva 2023. július 16-tól 23-ig.

   A indulás előtti napon, Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén a nyolcadik zoboralji gyalogos zarándoklaton Kistapolcsányban találkoztunk, hogy aztán vonattal továbbhaladva Iglóra /Spišská Nová Ves/ helyezzük át csillagzarándoklatunk éjszakai táborát. Innét aztán naponta reggel más és más égtáj felé haladtunk, majd este visszatértünk  a szállásunkra.

   Megérkezvén Igló központjába, Szűz Mária mennybemenetelének plébániatemplomában szentmisén vettünk részt, melynek végeztével a miséző atya zarándokáldásban részesítette csapatunkat.

   Ezt követően kezdődhetett a régió felfedezése. Az ismert búcsújáró Mária-kegyhelyre indultunk, mely Lőcse felett magasodik, Mária-hegynek /Mariánska hora/, Menedékkőnek is nevezték, mert a tatárjárás alatt erre a magaslatra menekültek az emberek. Később itt kolostor épült. A helyi kálvárián keresztút következett, majd a bazilikát csodáltuk meg. A főzarándoklat július első vasárnapján van, ilyenkor több tízezres tömegekben érkeznek a zarándokok. 1995-ben II. János Pál pápa is részt vett a zarándoklaton.

   Egy rövid pihenő után megérkeztünk Lőcsére, ami IV. Béla magyar királytól kapta a városlevelét 1249-ben. Szinte hiánytalanul fennmaradt középkori városfal öleli körbe a gótikus és reneszánsz műemlékekkel teli óvárosát. A városfalaktól nagyszerű kilátás nyílik a környező hegyekre, délen a voloveci hegyeket, majd a Szlovák Paradicsom hegyeit és a Király-hegyet (Králova hoľa) is látni, nyugaton a Lőcsei-hegység közel ezer méter magas nyúlványai mögött már a Magas-Tátra emelkedik.

   A hajdani Szepes vármegye egykori székhelyének legfőbb látnivalója a legértékesebb gótikus szárnyas oltárok tárháza, a Szent Jakab-templom. Pál mester műhelyében készült gótikus faoltára 18,6 méteres magasságával a világ legmagasabb oltára.

   A székesegyház megtekintése után a város másik jellegzetes épületét mustráltuk, a tér közepén álló régi városházát, első emeleti gótikus nagytermét, keresztgerendás mennyezetű tanácstermét és árkádsoros, erkélyes külsejét. A külső falán allegorikus freskók az öt polgári erényt ábrázolják, a mértékletességet, az elővigyázatosságot, a derekasságot, türelmet és az igazságosságot. A városháza épülete mögött látható vasból kovácsolt kis építmény az egykori szégyenketrec, melyben az elítélt bűnözőket és a léha erkölcsű asszonyokat tették közszemlére.

   A főtér délnyugati sarkán túl, a Kolostor utcán haladva elértük a gimnázium szecessziós épületét, mely összeépült a volt minorita kolostor újonnan rekonstruált épületével. Ebben működik most a katolikus püspöki hivatal. A kolostor földszintjén a turisták csodálatát méltán kiérdemli a gótikus kerengő, mely nemzeti kulturális emlékhely, és körülöleli az egész udvart.  Ezekhez az épületekhez csatlakozik a minoriták régi temploma, melyet eredetileg Szent László tiszteletére szenteltek fel. Nevezik gimnáziumi, jezsuita, fekete templomnak, vagy a Királynő angyalai templomának is. Csak istentisztelet alatt van nyitva, de kérésünkre  készségesen bemutatták  a templomot.

   Lőcsei zarándoknapunkat az új minorita templomban, a Szent Lélek templomban szentmisén fejeztük be, melynek a főoltár képe Czauczik József neves lőcsei portréfestő műve, a Szentlélek kitöltését ábrázolja.

   Másnap a Magas-Tátra legnagyobb és legrégibb üdülőtelepülésén, az ótátrafüredi Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása neogótikus templomától indulva túrán vettünk részt Tar-patak vízeséseit érintve Tátralomnicig.

   A további napokon Szepességben zarándokolva nem hagyhattuk ki a koragótikus stílusban épült zsigrai Szent Lélek-templomot sem, mely a falu feletti dombról, védőfalak mögül uralja a szepességi tájat. Barokk főoltárának két oldalán Szent István és Szent László alakja jelenik meg.

   Innét a Lőcsétől tizenöt kilométerre fekvő, Közép-Európa legnagyobb erődítésű szepesi vára következett. Fellegvára és a háromemeletes román stílusú palota kettős ablakoszlopai az erődítmény leglátványosabb részei. Itt régészeti leletek találhatóak, valamint fegyvergyűjtemény, vártörténeti kiállítás, a gótikus várkápolnában pedig egy egyháztörténeti tárlat is megtekinthető.

   Csillagzarándoklatunk további célpontja Nagyőrön Mednyánszky László kastélya, majd Késmárk volt. Az egykori Szapolyaiaké, majd 1583-tól a Thökölyeké lett szabad királyi város ma a turisták egyik kedvelt színhelye, hisz itt található a Szentháromság fatemplom, Szent Kereszt-plébániatemplom, Thököly-vár és az új evangélikus templomban Thököly Imre sírja is. 

   Gyalogos zarándoklataink szerves részét  alkotja a mozgáskultúra, ezért az idei nyári programunkból nem hiányozhatott a Szlovák Paradicsom legváltozatosabb túrája, melyet Hernád-áttörésnek is neveznek. A Hernád folyó völgyében kék jelzésű ösvényen mélyülő szurdokban haladva, vadregényes útvonalon a Tamásfalvi-kilátóhoz jutottunk, melynek sziklaletöréséről lélegzetelállító panoráma nyílik az egész hegyvonulat sűrű fenyveseire, a mélyben kanyargó völgyekre, és a Magas-Tátra hegycsúcsai is jól kivehetők. Végül egyhetes gyalogos zarándoklatunkat a Magas-Tátrában hálaadó szentmisén fejeztük be az újtátrafüredi Szent Péter és Pál-templomban.

   Kitartó zarándoktársainkkal újra gazdag élményekben részesültünk nyolcnapos zarándoklatunkon: hegyekben túráztunk, szilenciumi percekben erdőkön-mezőkön általkelve csendben csodáltuk a természetet, a kegyhelyek különleges erejének kisugárzását éltük meg, gazdag történelmünk várait fedeztük fel. Sok-sok útmenti keresztfa, kápolna nyújtott számunkra kellemes lelki felüdülést, templomokban, székesegyházakban háladó perceket éltünk meg a szentmiséken. A gyalogos zarándoklattal járó testi fáradságot többszörösen koronázta a sok-sok lelki élmény, amelyből mindennapjainkan meríteni tudunk a legközelebbi  zarándoklatig.

   Köszönet a Magasságos Úrnak, hogy a hosszú, gyalog megtett utakon is mindenkit megsegített!

Lejegyezte: Patay Péter

A beszámoló a Remény 33. számában jelent meg 2023. 08. 13-án