Kerékpáros zarándoklat Ausztria Morvamezején

A hatfős kerékpáros zarándokcsoport (Fotó:Via Mariae p.t.)

A Via Mariae polgári társulás szervezésében június első hétvégéjén hatfős csoport indult el a hagyományos kerékpáros zarándoklatra, melynek a kitűzött célja az idei évben Ausztria volt. Az út során számos magyar történelmi vonatkozású emlékhelyet fedeztek fel.

Méhes Richárdtól, a társulás elnökétől és a zarándoktúra szervezőjétől megtudtuk, hogy a két nap során mintegy 130 kilométert tettek meg kétkeréken a Morva és a Duna mentén, Alsó-Ausztria Weinviertel és Industrieviertel régióiban.

„Vonattal indultunk a Csallóközből Pozsony felé. A pozsonyi átszállás után Morvaszentjánosba utaztunk, ahol elkerekeztünk az ottani Keresztelő Szent János-templomhoz. A közös imádság és a Szent Patrik úti imádsága elmondása után útra keltünk Ausztria felé. Mindkét nap közösen elmondtunk az Üdvözlégy Mária imádságot, mivel mindnyájan csatlakoztunk a 15 millió Üdvözlégy Mária imádságos kezdeményezéshez, melyet Magyarországért és a világ magyarságáért vállaltunk Fábry Kornél atya felhívására.

Átkeltünk a Morva folyón, a határon és Hohenau település elérése után dél felé vettük az irányt. Csodaszép tájakon haladtunk a Morva folyó folyását követve a Morvamezőn, ahol a történelem során két morvamezei csata is zajlott az osztrák területekért.

Drösing mezőváros településrészén, Waltersdorfban a Szent Mihály-templomnál imádkoztunk, majd pedig a borospincék és szőlők között kerekeztünk tovább Sierndorf felé, ahol a Szűz Mária templomnál elimádkoztuk a Jézus Szentséges Szíve litániát. Szomorúan tapasztaltuk, hogy ide is elért, hogy a templomokat már zárják, még csak az előtér sincs nyitva, pedig 10-15 éve ez még nem volt jellemző Ausztriára.

Sierndorf borospincéi között egy kis pihenőt tartottunk, majd a Jedenspeigen mezővároshoz tartozó település felé vettük az irányt, ahol több magyar vonatkozású emlékkel találkoztunk, így a horvát eredetű Kollonitsch család történetével. Megtudtuk, hogy a helység Szent Márton-templomát Kollonich Károly Lipót esztergomi hercegprímás bővítette ki.

Jedenspeigen és Dürnkrut mezővárosok között zajlott 1278-ban a 2. morvamezei csata, amely során Habsburg Rudolf IV. László magyar király segítségével megszerezte II. Ottokár királytól az osztrák és stájer hercegségeket. A csata helyszínén egy emlékmű található. Dürnkrut városnál a Koháry családdal, illetve későbbi időkben szász-coburg Koháry családdal is találkoztunk.

A szlovák oldalon elterülő Kis-Kárpátok vonulatát követve már feltűnt előttünk a Pozsony felett magasodó Zerge-hegy is a TV-toronnyal. Oberweiden Szent Lipót-temploma után megérkeztünk Marcheggbe, a gólyák városába, ahol a kastély kéményein is gólyák fészkelnek. A II. Ottokár cseh király által alapított város kastélyát Pálffy Pál építette a középkori vár helyén. Ez a barokk, felújított kastély a hat morvamezei kastély egyike. A kastélytól a középkori városfal megmaradt Bécsi-kapuján folytattuk az utunkat és a Morva folyón, a 2022-ben megnyílt új biciklis hídon keltünk át Stomfa (Stúpava) felé, ahol az éjszakát töltöttük.

Másnap, vasárnap szentmisén vettünk részt a Szent István király-templomban, melyet a Pálffyak jelentősen bővítettek és átépítettek. Megnéztük a csodás várkastélyt, melyet a Pálffyak építettek fel az egykori vár helyén, majd 1870-ben a Károlyiak romantikus stílusban átépítettek.

Visszamentünk Ausztriába és Marcheggbe a Magyar-kapun keresztül jutottunk be. Elkerekeztünk az Antiochiai Szent Margit-templomhoz, amelynek legrégebbi megmaradt része a koragótikus szentélye. A Jézus Szíve litánia elmondása után Schloss Hof felé folytattuk az utunkat. A közelben zajlott az első morvamezei csata 1250-ben, amelyben II. Ottokár cseh király legyőzte IV. Béla magyar királyt.

Schloss Hof kastélya a hat morvamezei kastély legnagyobbika, mely Savoyai Jenő nevéhez köthető, aki a Hof-kastélyt barokk palotává bővítette, majd Mária Terézia tulajdonába került és Habsburgok nyári lakhelye volt a kastély. Meglátogattuk Savoyai Jenő vadászkastélyát is, a Niederweiden kastélyt.

Stopfenreuth után átkeltünk a Dunán az 1973-ban megépült Duna-hídon, mely Ausztria akkori leghosszabb (1,9 km) és legmagasabb hídja volt. Innen az Eurovelon folytattuk az utunkat, a Duna mentén. Megérkeztünk Hainburg gyönyörű városába, melynek Bécsi-kapuja Európa egyik legnagyobb városkapuja.

Somorja testvérvárosa a török pusztításokat és második török ostromkor történt nagy mészárlást leszámítva épségben vészelte át a történelem viharait, így Európa egyik legjobb állapotban megmaradt városfalával rendelkezik, mely 2,5 km hosszan fut a város körül, 14 toronnyal és 3 városkapuval rendelkezik: a Bécsi-, Magyar- és Halászkapuval. A városközpontban, a Szent Fülöp és Jakab-templomnál elmondtuk az Irgalmasság rózsafüzérét és a Mária-oszlopnál megpihentünk.

A Duna mentén folytattuk a kerékpáros zarándoklatot Pozsony felé. Wolfsthal falun is keresztül mentünk, ami a magyarországi Szent Jakab-út végállomása az itteni Szűz Mária és Szent Jakab-kegytemplommal.

A bergi határátkelőn értünk Szlovákiába, majd pedig Pozsonynál az Új-hídon keltünk át a Dunán. A vasútállomásra kerekeztünk és vonattal érkeztünk haza a kétnapos a zarándoklatról, fáradtan, de lelki élményekkel, hálatelt szívvel és számos szép emlékkel gazdagodva” – mondta el Méhes Richárd.

Mint megtudtuk, hogy a következő kerékpáros zarándoklatra augusztusban kerül sor, amikor a Duna-kanyarban négy napos karikázás közben keresik fel a jelentős keresztény és nemzeti emlékhelyeket.

A kerékpáros zarándoklat képes beszámolója a „Mária Út Felvidéken” Facebook oldalon megtalálható.

 

(Ezt a cikket Berényi Kornélia írta és a Felvidek.ma honlapján jelent meg: https://felvidek.ma/2026/06/09/kerekparos-zarandoklat-ausztria-morvamezejen/)

BK/Felvidék.ma