Zoboralja és környékének zarándokhelyein jártunk

 Zobor-vidék és Garam-mente szomszédos régiók, melyeknek közelsége a múltban összekapcsolta az itt élők kultúráját, vallásos életét. Több esetben évente hagyományos búcsújáróhelyek voltak az emberek kedves találkozásainak helyszínei, ahová tömegesen zarándokoltak a legkisebbektől  az idősebb korosztályig.

    Sok-sok barátság, de elsősorban Istenbevetett reménysugár övezte a kegyhelyeket, amelyek felkeresését második alkalommal határozta el a Via Mariae Polgári Társaság Mindenszentek havának első szombatján.  Gyűjtőautóbusszal nyitrai, alsóbodoki, pogrányi, koloni, zsérei, gímesi, érsekújvári és párkányi zarándokok közel félszázan indultak útnak Ďurás Márk kürti plébános lelki vezetésével. 

Szombaton, 2022. november 05-én, ZOBORALJA ÉS KÖRNYÉKE ZARÁNDOKHELYEIN kirándulással egybekötött spirituális programot szervezett a Via Mariae Polgári Társulás, melyen  a kürti Ďurás Márk atya lelki vezetésével 46 zarándok  /Alsóbodok, Pográny, Kolon, Zsére, Gímes valamint Érsekújvár és Párkány településekről érkezve/ vett részt.

A megvalósult úton zarándokautóbusszal elsőként Gímeskosztolányban /Kostoľany pod Tribečom/ bemutatásra került Szent György temploma, utána litánia imája következett.

Utána Garamszentbenedekre érkezve /Hronský Beňadik/ az egykori bencés apátság és Szent Benedeknek és Szűz Máriának szentelt bazilika megtekintésére, ismertetésére került sor , majd rózsafüzér következett.

Végül Alsóbodokon /Dolné Obdokovce/ az Esterházy János zarándokközpont múzeumában a vértanú gróf életéről Csámpai Ottó tartott előadást.

 A zarándoknap Márk atya által celebrált szentmisével zárult a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában. Kulturális, történelmi ismeretekkel és lelki élményekkel gazdagítva térhetett mindenki haza a zarándokútról, mely a békéért és Isten Szolgája Esterházy János boldoggáavatásáért volt felajánlva.

Elsőként Gímeskosztolány ....

A gímeskosztolányi Szent György templom az egyik legrégebbi a Felvidéken. A legújabb kutatások szerint a legrégebbi részei a 9. század végéről vagy a 10. század elejéről származnak. Ez nagyjából a honfoglalás ideje, ami azt feltételezi, hogy ekkor már egy keresztény közösség élt itt. A falkutatás során a fellelt tölgyfa gerendákat nagyjából 919 és 915 között vághatták ki. Egy tűzvész után a 11. század folyamán javították az épületet, melynek során a belső teret falfestmények díszítették úgy, hogy azokat a nedves vakolatra festették. Ezek Szűz Mária életének eseményeit ábrázolják: Angyali Üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél, Jézus születése, Örömhír, Háromkirályok imádása. A templom bejárata a nyugati oldalon volt, de ez teljesen eltűnt a 13. századi bővítés során. A belső terét két részre osztották: a szabálytalan trapéz alakú szentélyre és a nála szélesebb hajóra. A hajót és a szentélyt nem választotta el egymástól diadalív. A hajóból 3 lépcső vezet a szentélybe. A hajót 3-3 tojás alakú ablak világítja meg északról és délről.

1253-ban IV. Béla oklevele szerint már a Hont-Pázmány nembéli Ivánka fia András a tulajdonosa a településnek. A 13. század közepén az épületet román stílusban bővítették egy új, négyzet alakú hajóval, a kegyúri karzat felett nyugati toronnyal. A templom új bejárotot kapott, egy kőből faragott román bélletes kaput a déli oldalra. Ekkor készült a homokkő keresztelő medence. A toronnyal később statikai problémák voltak, ezért javítani kellett.

A 14. és 15. századokban javítások voltak a templomon. A 16. században a török támadások során sokáig tető nélküli rom volt. A 17. században kijavították és a belső térben egy tégla szószéket kapott. Az apszistól délre egy kis épülettel toldották meg.

1721-ben a hajó famennyezetét téglaboltozatra cserélték, a templom belsejét kifestették. A nyugati, 13. századi tornyot megmagasították, az eredeti ablakait befalazták. Azokat most bevésések jelzik.

A két világháború között a templom teljesen leromlott. Az 1950-es évek végén már annyira életveszélyes volt, hogy be kellett zárni. A rekonstrukció 1964-65 között zajlott, ekkor épült a ma is látható nyugati része a templomnak, ami teljesen megbontotta az épület harmóniáját. A javítások szakszerűtlenek voltak és számos kárt okoztak a középkori részeken. 1966-69 között restaurálták a freskókat, de a 90-es években már ismét javításra szorult a templom. 2009-17 között falkutatást és rekonstrukciót végeztek a templomon. 2018-tól ismét templomként működik.

Gímeskosztolány templomában elimádkoztuk a litániát.

Innét továbbindultunk Garamszentbenedekre, az egykori bencés apátságba, mely a Garammenti-Inóc déli részén, a Garam völgyében fekszik, ez hazánk második legnagyobb kolostora. A kolostorépület mellett fontos szerepet töltött be a múltban a török elleni fellegvár, valamint a Szent Benedeknek és Szűz Máriának szentelt gótikus bazilika.

   Elsőként a bazilika kapuján Mátyás király feltűnően kiemelt szobor-alakját figyeltük meg, aki 1483-ban a bencéseknek II. Pál pápától kapott Szent Vér ereklyét (Veronika kendőjének egy darabját) ajándékozta a bencéseknek. 1510-ben az ereklyének külön oltárt készítettek, s ma az ereklyét a bazilikához 1713-ban épített Szent Vér kápolnában őrzik.

   Idegenvezetőnk bemutatta a bazilikát, az egész komplexum ismertetésére a régi kolostorban, majd a bazilikában került sor. Az objektum első írásos említése 1075-ből származik I. Géza királytól, aki gazdag adományokat ajánlott fel a bencés apátság számára. 1384-től 1424-ig az eredeti román építményt gótikus stílusban átépítik, így egy háromhajós, két tornyos bazilikát alakítanak ki. Ebben az időben épült meg a gótikus kerengő is. 1423 körül a templom északi felén elkészültek a freskók a Szent György legendáról. Az átépítés után háromszor is leégett. 1462-ben elkezdték a teljes felújítást, majd 1483-ban felszentelték. A török háborúk idejében a kolostor köré reneszánsz várfalakat építettek ki, melyek bástyái mind a mai napig fennmaradtak. 1950-ben az egész komplexum a szerzetesek internálótábora lett. Az egykori apátságot 1970-ben nemzeti kulturális emlékké nyilvánították. A kolostor 1999 óta a lengyelországi pallotinus rend igazgatása alatt áll.

   A garamszentbenedeki bazilika megtekintése után következett a rózsafüzér imájának elmondása, amellyel befejeződött zarándoklatunk második programpontja.

   Zarándoknapunk Alsóbodokon folytatódott szentmisével, melyet Ďurás Márk atya, lelki vezetőnk mutatott be a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában. A szentmise után Esterházy János hamvait magában foglaló sziklabarlangot tekintettük meg, ahol Paulisz Boldizsár, a zarándokközpont létrehozójának sírhelye is található.  Az idegenvezető által sok érdekes részletet hallottunk a mártír életéről, a kommunizmus kegyetlensége miatt ártatlanul elpusztult áldozatokról, kiknek egyike volt Esterházy János is. Végül az Esterházy János Emlékmúzeum tárlatát megtekintve újabb tényeket ismertünk meg Isten szolgájáról.

   Este lett, besötétedett, a gazdag ismeretekkel tűzdelt zarándoknap véget ért. Lelkileg feltöltődve, Isten kegyelmével megerősödve térhettünk vissza otthonainkba, hogy családjaink, rokonaink és ismerőseink körében továbbadjuk mindannyiunk számára a megtekintett zarándokhelyek csodálatos üzenetét.

Patay Péter