Ismeretlen erdélyi utakon a csíksomlyói Szűzanyához
A zarándokbusz Dunaszerdahelyről 2026. május 18-án 22:00 órakor indult. A zarándokok többsége itt szállt fel, de voltak még felszállók Komáromban is. A zarándokút papi áldással és közös imával kezdődött, az olaszországi Názáreti atya lelkivezetésével, aki a Szűz Mária lovagja szerzetesrend tagja, Dunamocs és Karva plébánosa, ő celebrálta a szentmiséket a csoport részére és vezette a napi imákat.
Első megálló Déván volt, ahol hálaadó szentmisét mutatott be a csoport lelkivezetője, az 1720-as években, barokk stílusban épült, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt ferences templomban. Ezt követően megnézték a kolostort, melyben 1992-ben, Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes megalapította az első gyermekotthont, ezzel létrehozva a Szent Ferenc Alapítványt. A nevelőszülők által bemutatott gyermekotthon után a zarándokcsoport felsétált a 250 m magas sziklán álló, a 13. században épült Dévai várhoz.
A délután Gyulafehérvár szakrális és történelmi műemlékeinek megtekintésével telt el, itt volt a szállás két éjszakára. Az erdélyi idegenvezetővel, aki 2 napra csatlakozott a csoporthoz, megtekintették a 13. században román stílusban épült székesegyházat, a püspöki palotát, 1922-ben épült ortodox katedrálist, Alsó és Felső Károly-kaput.
Másnap a szentmise után pedig Nagyenyed, Nagyszeben és Szászsebes történelmi belvárosát, majd Szászsebes közelében található Vörös szakadékot, ami egy érdekes természeti képződmény, távolról is jól látható vöröses agyagoszlopokkal.
A gyulafehérvári Székesegyházban bemutatott szentmise után, a gyergyószentmiklósi szálláshely felé tartva, megtekintették Erdély egyik legszebb, legnagyobb erődtemplomát, a 15. században Berethalmon épült gótikus templomot, ami az UNESCO Világörökség része és a Csíki sörgyárat vezetéssel, sörkóstolóval és paraszttállal egybekötve.
A gyergyószentmiklósi szállásról, negyedik napon a zarándokok útja a csíksomlyói kegytemplomba a Szűzanyához vezetett. A ferences templom neobarokk stílusban épült 1804 és 1876 között. Főoltáron a hársfából készült reneszánsz stílusú Mária kegyszobor a 16. században készült, alkotója ismeretlen. A világ legmagasabb kegyszobra /227 cm/. Ezután Szentegyházán, az 1760-ban, barokk stílusban épült Szent András-templomban bemutatott szentmise után a zarándokok keresztutat jártak a közeli Kálvárián, majd sajtkóstolóval egybekötött traktoros-túra keretében felmentek a Hargitára, a székelyek Szent hegyére. Itt közös imával és vallási énekekkel dicsérték az Urat.
,Az ötödik nap, szombaton volt a csíksomlyói búcsú a két Somlyó közti nyeregben. Ide gyalogosan, kb. 4 km megtétele után jutottak fel a több tízezer zarándokkal együtt az ünnepi szentmisére. Csíksomlyó 1567. pünkösd szombatján lett búcsújáróhely. Ezen a napon a csíki és a gyergyói székelyek a Tolvajos-tetőn, a gyergyóalfalvi István pap mozgósításával, győzelmet arattak János Zsigmond, erdélyi fejedelem református serege felett. Ezalatt nők és gyerekek vonultak a Mária kegyszoborhoz és imádkozva vártak. Mivel a győzelem napja pünkösd szombatjára esett, ezért ennek emlékére minden évben pünkösdkor búcsút tartanak.
Pünkösdvasárnap a reggeli szentmise után, melyet Názáreti atya mutatott be a csoportnak a 18. században, barokk stílusban épült gyergyószentmiklósi templomban, elindultak hazafelé. Útközben megálltak a 15. században, reneszánsz stílusban épült Bethlen-kastély megtekintésére. A kastély hátsó parkjában a közös ebéd elfogyasztása után folytatták utukat hazafelé, imákkal, énekekkel megköszönve a jó Isten áldását és a Szűzanya oltalmát.
Dunaszerdahelyre május 25-én, hajnali 4 órakor érkeztek meg kissé elfáradva, de kegyelmekkel eltelve, élményekben gazdagodva.
Katona Júlia
