Nagybánya, Szatmárnémeti és Máramarossziget a csíksomlyói zarándoklaton

A csíksomlyói buszos zarándoklat 2019. június 3-án este 10 órakor indult Dunaszerdahelyről. A zarándokok többsége itt szállt fel, de voltak még felszállók Nagymegyeren és Komáromban. A zarándokút papi áldással és közös imával kezdődött.

A lelkivezető Németh Rezső plébános atya volt. A buszos zarándoklaton 50 zarándok vett részt.

Az éjjeli utazás után kb. 7 órakor érkeztek Nagykárolyba, ahol szentmiséjük volt a Kalazanci Szent József templomban, melyet Rezső atya és a helyi plébános mutatott be. A szentmise után csatlakozott hozzájuk egy erdélyi idegenvezető, Szász Imre, aki az Észak – Erdélyi tartózkodásuk alatt a vezetőjük volt.

Megnézték a belvárosát és a Károlyi-kastélyt. A település már 1264-ben létezett és a Kaplon nemzetségbeli Károly család első birtokközpontja volt. A Károlyi-kastély 1794-ben későbarokk stílusban épült. A 12 hektáros angolparkjának legidősebb fája az 1810-ben ültetett platánfa. Az arborétum szélén romantikus víztorony áll. A kastélyban helytörténeti kiállítás és afrikai trófea- és fegyvergyűjtemény van. A Károlyi család ősi birtokán, Kaplonyban nézték meg az egyik legrégebbi nemesi család kriptáját.

A következő megálló Szatmárnémeti volt, Szatmár megye székhelye. Kölcsey városának is nevezik, mivel 1829-ben a megye főjegyzője volt. Itt írták alá a Vécsey-palota helyén álló épületben a szatmári békeszerződést, 1711. április 29-én. Továbbá megnézték az 1830 és 1837 között épült Katolikus Székesegyházat, a Püspöki palotát, Városházát. Két éjszakára Nagybányán szálltak meg. 

A zarándoklat 2. napja Nagybányán, a  Szentháromság római katolikus templomban kezdődött szentmisével.

Nagybánya a 13.századtól fejlődő aranybányáinak köszönhetően több száz évig tartó kiváltságokkal rendelkezett. A 20-25 bányával rendelkező bányaváros bányáit 2000-re már mind becsukták. Nagybánya belvárosának megtekintése után az ásványtani múzeumot nézték meg, ahol a több, mint 16 ezer ásvány a környékbeli településekről került felszínre. Több ritka ásvány is található itt.

A Gutin-hágón keresztül jutottak el a pisztráng tenyészetre, itt volt egy közös ebéd. Innét ellátni a Máramarosi havasokra és a Bérci tetőre. Következő megállójuk Máramarossziget volt. Ez a Máramaros legnagyobb települése, közvetlen az ukrán határ mellett található. Minden irányból folyó veszi körül, innen származik az elnevezése. Sóbányák működtek itt.

Desszén megtekintették a Máramarosi-medencére jellemző 8 fatemplom egyikét, amelyek a Világörökség részei 1990-től. A faépítészet jellemző erre a vidékre. Itt is vannak fakapuk, az ún. máramarosi fakapuk.

Hosszúmezőn keresztül érkeztek meg Szaploncára, a“vidám temetőhöz“, ahol a színesen festett fejfák vidám feliratokkal, rímelő versekkel vannak díszítve, az elhunyt életére, foglalkozására, halálára utalva. A Huta-hágón keresztül jutottak vissza Nagybányára.

A harmadik napot a Partiumban ismét szentmisével kezdték a Szentháromság-templomban. A  szentmise után Koltóra, egy színtiszta magyar faluba mentünk, a Teleki-kastélyhoz, amely felújítás végett nem volt látogatható. Ebben a kastélyban töltötte Petőfi Sándor a mézesheteit Szendrey Júliával, itt írta a legtöbb szerelmes versét az ún. kőasztalon a somfa alatt. Majd a Petőfi Múzeumot tekintették meg és a közös ebéd után Tusnádfürdőre, a borvíz forrásai által világhírűvé vált gyógyüdülőhelyre mentek, ahol a szálláshelyük volt. Itt három éjszakát töltöttek el.

A negyedik erdélyi napuk a csíksomlyói kegytemplomba, a csíksomlyói Szűzanyához vezetett. A ferences templom neobarokk stílusban épült 1804 - 1876 között. A főoltáron a hársfából készült Mária kegyszobor reneszánsz stílusú, a 16. században készült, alkotója ismeretlen. A világ legmagasabb kegyszobra /227 cm maga/.

Ezután következett a 4-5 órás csángó program, ebéddel, csángói néptáncokkal, népdalokkal Gyimesbükkön. A program után közösen felsétáltak az ezeréves határhoz, a felújított őrházhoz. Itt fel lehetett menni a Rákóczi-vár romjaihoz, ahonnét gyönyörű kilátás nyílt a gyimesi tájra. Visszafelé megnézték az első gyimesi középiskolát, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumot, Gyimesfelsőlokon.

A napot szentmisével fejezték be a 15. század második felében épült csíkszentkirályi római katolikus templomban és meglátogatták a tusnádfürdői Böjte Csaba gyermekotthont.

Az ötödik nap, szombaton volt a csíksomlyói búcsú a két Somlyó közti nyeregben. Ide gyalogosan, kb. 4 km megtétele után jutottak fel a több tízezer zarándokkal együtt az ünnepi szentmisére. Csíksomlyó 1567 pünkösd szombatján lett búcsújáróhely. Ezen a napon a csíki és a gyergyói székelyek a Tolvajos-tetőn győzelmet arattak János Zsigmond, erdélyi fejedelem csapatai felett. A győzelem tiszteletére nők és gyerekek vonultak a Mária kegyszoborhoz és imádkoztak. A búcsút a gyergyóalfalvi István pap kezdeményezte.

A pünkösdvasárnapi szentmisével, ami a tusnádfürdői római katolikus templomban volt, búcsút vettek Székelyföldtől és elindultak hazafelé. Útközben megálltak Torockón, a Világörökségek közé felvett községben, ahol megnézték a népművészeti múzeumot, vízimalmot és Erdély legrégebbi faházát. A közös ebéd után folytatták útjukat hazafelé. 

Kegyelmekben eltelve, sok szép élménnyel gazdagodva tértek haza, imáikkal megköszönték a Jóisten áldását és a Szűzanya oltalmát.

Dunaszerdahelyre  június 10-én, hajnali 4 órakor érkeztek meg.