Via Mariae: Ahol az ég mindig közelebb van a földhöz
Tegnap a Via Mariae polgári társulás jóvoltából került sor a Csíksomlyó és Mariazell közötti tájegységeket összekötő lelkiségi útvonal menti szentkutakat bemutató Zarándok-Jel-Kép Út című kiállítás megnyitójára a nagymegyeri Fészek Ifjúsági Központban. A tárlat április közepéig látogatható.
A Mária-út a Közép-Európában található Máriakegyhelyeket összekötő turista- és zarándok-úthálózat, melynek kialakítása 2006-ban kezdődött el több ország alapítványi kezdeményezésével és különböző egyesületek összefogásával. A kezdeményezés célja Közép-Európa vallási és kulturális értékeinek megismertetése egy biztonságosan kiépülő, ökumenikus szakrális túraút során. A hálózatnak két fő ága van: a nyugat–keleti fő útvonal az ausztriai Mariazellt és a székelyföldi Csíksomlyót köti össze, az észak–déli fő útvonal pedig a lengyelországi Częstochowa és a bosznia-hercegovinai Međugorje települések között halad. A két útvonal egy szimbolikus keresztet rajzol Európa közepének térképén. A zarándokút egyes állomásait bemutató molinók a „Minden forrásom belőled fakad” NEK mottó szellemében készültek el a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából.
Az egykori zárdaiskolában megvalósult tárlatmegnyitót egy ünnepi szentmise előzte meg a Szent Miklós-plébániatemplomban, ami megalapozta a program lelkiségét. Az eseményt Szűcs Renáta, a Janiga József Művészeti Alapiskola tanárának akusztikus gitárjátéka vezette fel, majd Csémi Szilárd, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke köszöntötte a vendégeket, s elmondta, hogy 2011-ben abban a megtisztelő felkérésben részesültek, hogy segítsék a Mária-út szlovákiai építését, mely feladatot a Cserkésszövetség akkor örömmel el is fogadta. A cserkészek és civil személyek által 2013-ban megalapított Via Mariae polgári társulás ezt a feladatot a mai napig teljesíti.
Nemcsak a Mária-út fő ágának Ipolyság–Óhegy–Árvanádas közel 200 km-es szakaszán folytatták sikeresen a munkát, hanem regionális szinten is folyamatosan szerveztek gazdag lelki tartalmú gyalogos, kerékpáros, vízi illetve autóbuszos zarándoklatokat. Az egyik legfontosabb regionális útvonal épp Nagymegyeren halad keresztül, igaz, egyelőre még jelöletlenül, de már GPS-koordinátákkal meghatározva. Ez a Márianosztrát és a Pozsony melletti Máriavölgyet összekötő, nagyjából 250 km-es zarándokútvonal, az ún. Pálosok útja, amelynek nagy része dél-szlovákiai, zömmel magyarlakta településeken vezet keresztül.
Mahulányi József atya, a rendezvény társszervezője a Mária-út során szerzett élményeit és tapasztalatait, gondolatait osztotta meg a kiállításmegnyitót megtisztelő látogatókkal. Bevezetőjében elmondta, hogy örömmel vállalta ilyen nemes ügynek a propagálását, hiszen a zarándoklat újra reneszánszát éli manapság. A régi világban teljesen természetesnek számított, hogy az emberek, főleg gyalogosan, zarándokutakra jártak, majd később autóbusszal vagy autóval is, mesélte a bényi plébános.
A zarándoklás nemcsak utazás, túra vagy kirándulás, hanem a zarándok számára egy belső út is Isten felé, önmaga felé és mások felé is, hangsúlyozta József atya, majd úgy folytatta, hogy igazából minden zarándoklatnak a végső elindítója az a vágy, amelyről Szent Ágoston püspök ír a Vallomások című könyvében, és amit már sokszor idéztek: „Magadnak teremtettél minket, s nyugtalan a szívünk, míg csak el nem pihen benned.” Az atya szerint ez azt jelenti, hogy minden nyugtalanság forrása az, hogy az ember még nem találta meg az Istent, s emiatt indul el zarándoklatra.
Tudok olyanokról, akik gyógyulás után, egy fájdalmas krízis után, vagy éppen annak közepette elindulnak, hogy kilépjenek a megszokott környezetből, és a természetben, a csöndességben imádkozva, találkozva egymással és Istennel elindulhat bennük egy új élet”,
- mesélt tapasztalatairól Mahulányi József, aki megemlítette, hogy a szülőfaluja, Bény is egy zarándokhely, jobban mondva Kutacskának hívják a Garam és az Ipoly mentén található helyet, amelyhez szép gyermekkori emlékek is kötik.
Hangsúlyozta, hogy ugyan Rómában és a Szentföldön is járt, de zarándokként a legfelemelőbb élmények Lengyelországban érték, ahol látta az emberek hitét, látta, hogy Krakkóban a Łagiewniki-lakótelepen felépült Isteni irgalmasság-bazilikájában az emberek kígyózó sorokban állnak a gyóntatószékek előtt és várnak a megtérésre, a feloldozásra, az új élet kezdetére.
Ez a személyes tapasztalat számomra többet adott, mint akár több ezer éves köveken járni, amelyen akár az Úr Jézus is járt vagy megérinthette, de ott az élő hittel találkoztam és ez volt benne a csodálatos. Nemrégen valaki a nagymegyeri hívek közül ellátogatott Međugorjeba és írt egy üdvözletet, melyet most idézni szeretnék: »Itt vagyok, ahol az ég mindig közelebb van a földhöz.« Talán így lehet legjobban kifejezni az ottlétet, hogy mit él meg egy ember, ha tiszta szívvel vagy nyitott szívvel megy el egy zarándokhelyre, mert ezeken a helyeken, ahol jelen van az Isten, ahol jelen vannak az ő szentjei, akkor tényleg mindig közelebb van az ég a földhöz”,
zárta gondolatait József atya.
A megnyitó végén Kápolnai Zsombor a Mária Út Közhasznú Egyesület koordinátora osztotta meg gondolatait azzal kapcsolatban, hogy milyen cél vezette az egyesületet a vándorkiállítás összeállítására. A tárlat a Szentatya látogatására készült 2021 decemberében. Ami a kiállítás tematikáját illeti, megtudhattuk, hogy minden tablónak van egy vagy több üzenete és története. A molinókon először egy rövid áttekintést kapunk, hogy miként jött létre az adott kegyhely vagy forrás, ki volt az a személy, aki segített a létrejöttében, valamilyen esemény alkalmából, esetleg csoda folytán vált-e belőle zarándokhely. Ezek után a tablókon egy rövid elmélkedést olvashatunk és néhány képet láthatunk, amelyeket az egyesület önkéntesei készítettek. A Mária-utat már eddig is több ezren látogatják évről évre a Kárpát-medencében.
Egy európai összefogást álmodtunk meg közösen, és eltökélt szándékunk hogy a Mária-út hivatalosan is Európa kulturális útvonala legyen. Jelenleg 48 európai kulturális útvonal van, az első az El Camino volt, amely ezt a minősítést kiérdemelte. Egy közvetlenül Brüsszelből irányított minősítési eljárásról van szó, ami az UNESCO világörökségi eljárásának a második lépcsőfoka. Bízunk benne, hogy két évtizedes távlatban ez is megvalósítható lesz. Tavaly készítettük el a több száz oldalas védjegy minősítési beadványunkat, amit egyből Brüsszelbe kell beküldeni, mert külföldön bírálják el. Ebben számos felvidéki kezdeményezés is helyet kapott, amelyek fontos építőkövei a Mária-útnak, gondolok itt például a vízi zarándoklatokra. Maga a bírálás is egyéves folyamat, de örömmel mondhatom, hogy már a negyedik körön is túl van ez a védjegy minősítési eljárás”,
hangsúlyozta Kápolnai Zsombor. A beadvány szakmai bírálata a napokban érkezik majd meg.
A zarándokútnak szakrális, turisztikai és kulturális vonalon az lehet a további fontos üzenete, hogy ilyen formában is lássanak bennünket, hogy itt él egy közösség, amelynek igenis fontos Európa múltja és jövője, még akkor is, ha kissé másképpen képzeljük el a jövőt, mint amilyen az épp aktuális fősodor narratívája.
Ez a cikket Lacza Gergely írta és a Ma7.sk honlapon jelent meg: https://ma7.sk/hitelet/mariae-ahol-az-eg-mindig-kozelebb-van-a-foldhoz-kepekkel.