Lélekemelő buszos zarándoklaton jártunk a bosznia-hercegovinai Medjugorjéban

Indulás 2023. június 20-án Dunaszerdahelyről, a vasútállomástól 18 órakor. Éjjeli utazásunk, amely Magyarországon, Horvátországon keresztül Bosznia-Hercegovinába vezetett, ezzel kezdetét vette. Az üdvözlés után közösen imádkoztunk a szerencsés utunkért. A lelkivezetőnk, a magyarországi Fuchs Tibor atya, Bakonyszombathely plébánosa, Győrben csatlakozott a zarándokcsoporthoz. A közös imák után áldását adta, majd szép gondolatokat osztott meg velünk a zarándoklat fontosságáról, a lelki feltöltődésről. Kisebb-nagyobb pihenőkkel, a kissé fárasztó éjjeli utazás után reggel 9 órára érkeztünk meg Medjugorjéba, a Mijo panzióhoz, a szálláshelyünkre.

A szívélyes fogadtatás után elfoglaltuk a szobáinkat, felfrissítettük magunkat, lepihentünk. Az ebéd után besétáltunk a központba, az1966-1969 között épült, Szent Jakab tiszteletére felszentelt templomba, hogy hálát adjunk a szerencsés utunkért és köszöntsük a medjugorjei Szűzanyát. A vacsora után az autóbusszal mentünk vissza a térre a közös rózsafüzér imára, szentmisére.

Minden nap volt a csoportunknak szentmise a templom melletti kápolnában, melyet lelkivezetőnk Tibor atya mutatott be. Minden este résztvettünk a közös rózsafüzér imán és a szentmisén, szentségimádáson, pénteken a Szent Kereszt előtti hódolaton, szombaton pedig a virrasztáson.

Csütörtökön idegenvezetőnkkel, a lévai származású Merkovič Olgával Mostár belvárosát tekintettük meg. A város ma gyakorlatilag kettéosztva működik: a Neretva folyó bal partján a muzulmán bosnyákok és a jobb partján a katolikus horvátok. Az óvárosban számos látnivaló van: az öreg híd, melyet a háború alatt a horvát hadsereg a Neretvába robbantott, de 2003 ban újraépítették, Karadoz bég dzsámija, mely a legrégibb hercegovinai dzsámi, Mária katedrális, Mostar székesegyháza, melyet sikerült belülről is megnézni, Szent Péter és Pál templom, melynek a legtöbb harangtornya van, Kujundžiluk utca, itt vásárlási lehetőség volt. Délután elmentünk a híres Kravicai vízeséshez, ahol a Trebizat folyó 30 m magasságból zúdul alá a 120 m széles medencébe, majd innét folyik tovább. Itt lehetett fürödni, napozni, ezt páran ki is használták.

Pénteken reggel 5 órakor indultunk a Križevac hegyre, ahol keresztúti ájtatosságot végeztünk a békéért. Az egyes stációknál az elmélkedést a zarándokcsoportunk tagjai imádkozták. Többen közülünk mezítláb tették meg  a hegyre vezető meredek, sziklás utat, felajánlva ki-ki a maga szándékára. Felérve megpihentünk a Fehér Kereszt tövében, hogy új erővel induljunk a még nehezebb lefelé útnak.

A szentmisénk után elsétáltunk a Feltámadt Krisztus–szoborhoz és az azt körülvevő Keresztúthoz. A szobor a feltámadt Krisztust oly módon ábrázolja, hogy a talajon a test lenyomata látható. A bronzból készült szobor egyik térdéből 2001 óta folyadék szivárog ki, a vizsgálatok szerint emberi könny.

Szombaton, 25-én a csoportból csatlakoztunk a Béke-menethez, ami a 12 km-re levő Humac településtől indult gyalogosan Medjugorjéba. Ezt minden évben a jelenések évfordulója alkalmával rendezik meg. Több ország zarándokai vettek részt, mintegy 2000 fővel indult el a menet reggel 6 órakor. Az út során imák, énekek voltak több nyelven előimádkozva, többek között magyarul is. Megható volt, ahogy beértünk Medjugorjéba, az emberek, gyerekek a házaik előtt üdítővel, kekszekkel fogadtak bennünket.

Délután idegenvezetőnkkel, Olgával meglátogattuk a Cenacolo keresztény közösséget, amely befogadja a megtévedt, kábítószerfüggő fiatalokat. A közösséget Elvíra nővér alapította 1986-ban Olaszországban. Ma 54 ház működik elszórtan Olaszországban és a világban. Két fiatal tanúságtételét hallgattuk meg vezetőnk, Olga tolmácsolásában. Csoportunk hozzájárult a közösség életéhez adományainkkal, tartós élelmiszerekkel, gyümölcsökkel, drogériával, melyeket hálás szívvel fogadtak.

Az oda és a visszaúton kísérőnk, Olga asszony beszélt Medjugorje múltjáról, jelenéről, a jelenésekről.             

Vasárnap a szentmisénk után a felmentünk a Podbrdora - az első jelenési dombra. A nagy hőség  ellenére, felfelé menet elvégeztük az örvendetes rózsafüzér imát. A Szent Jakab templom előtt található Szűz Mária szoborhoz hasonló áll a Jelenések hegyén is, ott ahol az első jelenés volt 1981. június 24-én. A szobrot 2001-ben állították. A vasárnap esti ünnepi szentmisét 224 pap koncelebrálta a téren összegyűlt több tízezres tömeg részvételével.

Hétfőn a szentmise után elbúcsúztunk a medjugorjei Szűzanyától, attól a helytől, ahol megújult a hitünk, szeretetünk, reményünk, ahol Isten a béke forrását fakasztotta a Béke Királynője által.               

Hazafelé megálltunk Horvátországban, Makarskán 3 órás fürdőzésre a tengerben. Az út során imádkoztunk szerencsés utunkért és hálát adtunk az eltöltött napokért. Az éjszakai utazás után, reggel fél öt órakor érkeztünk meg Dunaszerdahelyre.