Bejárás a Pozsonyi kegyhelyek zarándokútján, Récse és Máriavölgy között
2017. szeptember 14-én Méhes Richárd bejáráson vett részt a Pozsonyi kegyhelyek zarándokútján. Mivel az előző évben a 3. csallóközi gyalogos zarándoklattal már elkezdődött e zarándokút bejárása, ezért ezt eldöntötte, hogy idén folytatja. A csallóközi zarándoklaton a máriavölgyi búcsúi szentmise után a zarándokok gyalogosan elzarándokoltak Pozsonyhidegkútig.
A mostani bejárás Récse és Máriavölgy között valósult meg, érintve Szentgyörgy városát is, s így a munkazarándoklat során 26,9 kilométer lett megtéve.
A pozsonyi buszpályaudvarról városi közlekedést használva, busszal és villamossal jutott el Récsére, a Hybešova nevezetű megállóig. Elhaladt a Német Kulturális Központ szép és felújított épülete mellett, majd a katolikus templom felé vette az irányt. Kívülről megtekintette a gótikus Szent Fülöp és Jakab-templomot, majd pedig Récse központjában találta magát. Itt a megmaradt régi házakat csodálhatta meg. A bicikliutat is követve elérte a villamos fordulóval Récse szélét is, ahonnan már kezdődtek a csodás szőlőültetvények. Mivel szüret előtt voltunk és a szőlő is már beérett, ezért pár szem szőlőt is megkóstolt az út során.
A kerékpárúton eljutott Szentgyörgy város Szűz Mária búcsújáróhelyére, a Nagyboldogasszony-kegykápolnához. A közelében egy pihenőhely lett kialakítva a túrázóknak és a biciklistáknak, mellette egy információs tábla található. A kegykápolna a 15. században épült és mellette egy barokk oszlop található a Szűz Mária szobrával. 1711-1712 között, amikor pestis járvány tört ki a 3 faluban (Szentgyörgy, Récse és Pozsonyszőlős), ekkor a 3 falu közös fogadalmat tett, hogy a járvány szerencsés megszűnése után évente Nagyboldogasszony-napján elzarándokolnak e kápolnához. Ezt a zarándoklatot azóta évente megrendezik a járvány megszűnésére emlékezve.
A kegykápolnát elhagyva elhaladt a Kálvária mellett. Elhaladt a főút és vasúti sínek alatt egy-egy alagúton. Ezután figyelt, hogy ne Pozsonyszőlős (Vajnory) felé menjen tovább és folytatja az útját a Súri kanális mellett.
Szentgyörgybe beérkezve elment az első magyarországi lóvasút épülete mellett, mely 1840-ben épült, majd pedig elérte a vasútállomás épületét is. A kék és sárga turistajelzésen a városközpont felé haladt tovább. Elment az Alsó kaszárnyák mellett és elérte a Zichy-kúriát, mely manapság a városi hivatalnak ad helyet. Feljebb egy körforgalom közepén a pestisoszlopot találta, tetején a Szentháromsággal. A közelében található az Evangélikus templom (1783) és a Szentháromság-templom. Ez utóbbit Piarista templomnak nevezik, 1654-ben épült. Kulcsait 1674-ben a városi vezetőség Szelepcsényi György esztergomi érsek kezébe adta, ő pedig a.pálos szerzetesekre bízta. Tőlük a piaristák vették át 1685-ben, akik gimnáziumot is nyitottak. A gimnázium 1918-ig működött, ma piarista kolostor. A sarkán napóra található.
Feljebb elment a barokk Felső kaszárnyák (17. század első fele) és a Pálffy-kastély mellett. A reneszánsz várkastélyt 1609-ben az Illésházyak építették, később került a Pálffy család tulajdonába. Ma az Academia Istropolitana Nova nevű oktatási intézmény működik benne. Lépcsőkön felment a plébániatemplomhoz. A Szent György tiszteletére szentelt templom a 13. századból való. Főoltárán Szent György vitéz szobra áll, aki a városka védőszentje. Igen szép látnivaló a nagytemplomban még a háromkirályok szobra - a 15. századból, a gótikus freskók, márvány síremlékek, szarkofágok. A templom mellett egy faharangláb található sírokkal. A templomtól szép kilátás nyílik a síkságra.
Egy idő után már csak a sárga turistajelzést követte és a házak fölé emelkedett. A jelzésen elérte Fehérkő várának maradványait. A 13. században épült kisebb várként, a középkorban az építtető Szentgyörgyi és Bazini grófok birtokolták. Jelentősége nem volt, 1663-ban a törökök rombolták le. A vármaradványok megtekintése után Folytatta az útját a sárga jelzésen.
Egy idő után ezen a jelzésen mát lovas út is haladt. Elérte a Matula keresztet, amely egy 1922-ben bekövetkezett balesetnek állít emléket. Az úton elment a Piros és Kék keresztek mellett. Egy 1904-ben állított kápolnánál (Zimmer János és Korcek Marija) ágazik le az útról a lovas út. A turistaút mellett innentől bicikliút is haladt.
Elment a Szent József-kápolna és egy pihenőhely mellett. Balra tekintve csodás kilátás nyílt a Dunamenti-alföldre, a Dunára és Pozsony városrészeire. Egy idő után a piros turistajelzés is bejött az útjába. Rengeteg bicikliút ment ezen a szakaszon.
Elérte a Fehér kereszt nevezetű turistapontot és pihenőhelyet, amely egy csomópont, bicikliutak és turistautak csomópontja. A Fehér szép keresztet több fa veszi körül. A sárga és a piros turistajelzést követve haladt tovább, majd pedig már csak sárgát követte. Szép kápolnák mellett ment el, ahol egy-egy pad várja a turistákat a megpihenésre. Szentgyörgy óta ez már a Kis-Kárpátok részét is képezi.
A sárgán elért egy szép fehér kereszt (1856) körül kialakított pihenőhelyet. Máriavölgybe pedig a piros turistajelzést követve ért be. Még mielőtt a főtért elérte volna, betért a Szűz Mária kegyhelyére. A kápolnák mentén elment a Szentkút kápolnához (1696) a Szentkútból víz vételezni. A Lourdes-i barlangot érintve folytatta tovább az utat a kegytemplom felé.
Elment a Szent Anna-kápolna (1691) mellett és elérte a pálosok volt kolostorát és gyönyörű kegytemplomát. A Szentkutat és a Lourdes-i barlangot is felújították illetve fel szeretnék újítani. A Lourdes-i barlang felújítása épp zajlott. A Szentkút felújítására a terveket meg lehet nézni.
A kolostor mellett elhaladva elérte Máriavölgy főterét. Innen busszal ment be a pozsonyi buszpályaudvarra, ahonnan pedig menetrendszerinti busszal élményekkal gazdagodva indult haza.
Az időjárás nagyon jó volt egész nap, de egy idő után már elkezdett fújni a szél is. Beborult a nap vége felé és nagy széllökések, szélvihar érkezett, amely nagy port kavart. Érkezett a hidegfront az esővel.
