Abaszállás csodás kegyhelyén, Szentharaszt és Nyitra között

Június 10-én Méhes Richárd bejárásra indult és 10:15 óra körül érkezett meg Szentharasztra, az általános iskolához. A legutóbbi bejárást a Szentharaszt Szűz Mária búcsújáróhelyén, a kegytemplomnál fejezte be. A bejárást minél előbb szükséges volt folytatni, mivel a nyári gyalogos zarándoklat ezen az útvonalon fog majd menni a nyitrai Kálváriára. Az útvonalból már csak egy szakasz hiányzott, amit a sok érdekes, ismeretlen hely és táj miatt örömmel járt be az ember.

Bement az iskolába, hogy beszéljen az igazgatóval a nyárra tervezett zarándoklatukkal kapcsolatos szállás miatt (ami megoldható lenne a tornateremben is). 10:30kor indult útnak a szentharaszti általános iskola elől.

Nyári meleg volt, ami nagyon jó volt, de a végén ez rányomta a bélyegét a bejárásra is. A sok küzdés és a nagy meleg sokat kivett az emberből.

Szinte az iskolával szemben indult egy mellékút, a főútból leágazó, amin haladt előre. Nem követte a főutat, ami lefelé ment a völgybe és nagy kanyarral jobbra ment tovább. Szinte egyenesen folytatta az utat. Ezen az úton elejével még sűrűbben, utána már ritkábban voltak (családi) házak. Az út kiért a főútra, ahol egy kis útmenti kereszt, egy kis Szűz Mária-kép volt. Kicsit imádkozott, majd a továbbra is egyenesen menő földúton folytatta az utat. Ez a földút a hosszan elnyúló falu felett haladt, ahonnan szépen lehetett látni a kegytemplomot is. Különleges látvány volt.

Egy idő után balról egy szőlőültetvény terült el. A kapu ekkor nyitva volt, mert dolgoztak a szőlőben. Mivel a zarándoklatkor lehetséges ez nem lesz így, ezért folytatta tovább az utat, egy bejáratot keresve a szőlősbe. Egy szép pihenőhelyre lelt, ami egy kereszt tövében volt. Később lehetőség volt a szőlőbe bemenni, ami mentén felment a dombra. Egyre szebb látvány nyílt a falura és a templomára. Elég nagy volt a fű, de fel lehetett jutni a dombtetőre, a Vág völgye fölé. A szőlős végén átjutott egy fás, bokros részen, ami mellett egy földút vitte tovább.

Egy erdős rész volt balra, amin keresztül kellett menni, hogy a földúton tudja folytatni az utat. Bevetett földek mellett leért egy völgybe, ahol egy szemétlerakat volt. Innen erőteljes emelkedőn kellett felmenni, hogy le tudjon ereszkedni a Pusztakürt faluba. A főút mentén érkezett be a faluba. A közel 600 fős falut korábban szlovákul Pustakertnek nevezték.

Elhaladt az újabb építésű katolikus templom mellett, majd a földúton folytatta az útját Báb felé. Elhaladt a bábi temető mellett, amelyben egy szép kálvária volt. Szép kilátás volt innen, előtérben egy dombon a Kálvária, mögötte a templom és a háttérben egy zöld erdős domb. A templomtól vezet fel a keresztekkel szegélyezett keresztút, melynek vége az említett kálvária dombja.

Kicsit bevásárolt és megpihent a templom tövében. A bábi Szent Imre-templom 1721-ben épült a korábbi templom helyén. A faluban született Bábi Tibor költő, író, műfordító. Báb szélén földbe vájt pincékkel találkozott, majd a földúton folytatta tovább az utat. Nagyon meleg volt és egy dombra is fel kellett mennie, a gabonában. A meleg is sok energiát kivett belőle, de egy átkeléskor a csipkebokrokba akadt, mely sebeket ejtett rajta. Végül nehezen keresztüljutott rajta és folytatta az utat az autópálya felé.

Az autópálya fölött haladva már feltűnt a Nyitra felett magasodó Zobor és a közeli Nyitraújlak. A bicikliutat követve az autópályahíd alatt kelt át. A korábban szlovákul Újlaknak nevezett több mint 4000 lakosú községben, 1901. március 14-én született gróf Esterházy János politikus és országgyűlési képviselő. A falu Mindenszentek temploma 1769-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Főoltára 18. századi. Sírboltjában a Forgách és Esterházy család tagjai nyugszanak.

Elhaladt egy szép Szűz Mária-oszlop mellett, majd a főutat követve, a földeken keresztül haladt Abaszállás felé. A megsintelt kukoricában haladt, dombokon keresztül, ami nagyon lefárasztotta. Viszont a Zobor már nagyon kirajzolódott előtte. Teljesen elfáradva érkezett meg Abaszállásra, alig érezett magában energiát. De a közelben található Szűz Mária kegyhelyet látni akarta, amiért küzdeni akart.

Az 1899-ig Aba-Lehotának nevezett község a Hont-Pázmány nembeli Aba nemzetség birtoka volt. A Szent Anna-templom 1755-ben épült és a Szent Anna búcsújáróhelye. Lehotán tulajdonképpen két kegyhely van: az első a plébániatemplom a falu közepén, a másik a Boldogasszony kápolnája a falun kívül. A régebbi kegyhely a plébániatemplom. A búcsús kultusz tárgya Szűz Mária, a Rózsafűzér Királynője szobra körül alakult ki. A szobor primitív faragó műve. Fő ékessége a hosszú, női, fekete haj. A hajat egy grófnő ajándékozta. Az elöregedett hajat időnként újjal cserélik. Egyik karján a kisded Jézus, másik kezében jogar, s mindkettőjűk fején aranykorona van.

Abaszállás feletti dombra felment, hogy láthassa a különleges Szűz Mária kegyhelyet. Nagyon nehéz volt. De megpihent a szép és nyugodt kegyhelyen. Lehota másik kegyhelye Szűz Mária kápolnája a falun kívül, egy dombon található. Ennek az élő tanúja szintúgy a 83 éves (1988-ban) lehotai templomatya és a kápolnaépítő, búcsújárást alapító „szent ember", a jóakaratú Dobrovolni József legközelebbi rokona, Lehuta Mária. Dobrovolni József, a lehotai „szent ember", született 1852. IX. 3-án Rákócon. Szülei korán meghaltak, ő árva gyermekként járt faluról-falura. Lehotára is bement. Itt a földművelő nép megfogadta őt községi pásztornak. Lehota ekkor még csak kis parasztfalucska volt, kis templommal. Dobrovolni József 16-19 éves volt, amikor először megjelent neki a Boldogságos Szűz a dombon, ahol legeltetett. A Boldogságos Szűz kívánsága volt: „Azt akarom, hogy itt tiszteljenek engem. Vezess ide búcsújáró népet és építs kápolnát!" Ez az első jelenés ott történt, ahol ma a szent kút van. A második jelenés a templomban történt az oltáron, olyan alakban, ahogy most is látható a kegyszobor a kápolna oltárán.

A kegyhelyen sikerült még energiát merítenie a további úthoz és folytatta az utat, a bicikliutat követve és földúton. Átkelt az autópálya alatt és megérkezett a Könyök-patak partján fekvő városrészbe. A Nyitra városrészének, Könyöknek a katolikus templomát Mindenszentek tiszteletére szentelték fel és 1728-ban épült. Főoltára 1883-ban készült, neogótikus stílusú. A templom alatti sírboltban az Uzovich család tagjai nyugszanak.

Elment a Nyitra-Kynek városi buszmegállóhoz, ahol felszállt a 18-as számú városi buszra, mellyel a buszállomásra ment el. Örült, hogy sikerült bejárnia ezt az utat, bár sok mélypont volt, de végül célba ért.

Este 7 óra utáni busszal ment Pozsonyba, majd pedig este 10 körül vonattal érkezett haza. Számos különleges élménnyel gazdagodott.