Dercsika (Jurová) – Nyékvárkony (Vrakúň) – Dunatőkés (Dunajský Klátov) – Pozsonyeperjes (Jahodná) – Tallós (Tomášikovo) – Hidaskürt (Mostová) – Taksonyfalva (Matúškovo) – Galánta (Galanta) – Gány (Gáň) – Szered (Sereď) – Csöpöny (Čepeň) – Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom) – Nyitraújlak (Veľké Zálužie) – Abaszállás (Lehota) – Nyitra (Nitra)
A vastag betűkkel jelzett helyek Mária búcsújáróhelyek és egyéb kegyhelyek!
A Hegyéte Balázsfa részében álló, már messziről látható háromemeletes torony a század elején épült szeszgyár maradványa.
A Magyar Névarchívum adatbázisa szerint a korábban Enyedként is ismert falurész a Fuchs család mintagazdasága volt, ahol 50 családot alkalmaztak. „A majorban a 20. század elején épült a szeszgyár és finomító, amely a mezőgazdasági termények minőségi szesszé dolgozta fel” – olvasható az adatbázisban.
1939-ben a szeszgyár állami tulajdonba került, majd szövetkezeti szeszfőzdeként működött. Ma csak a torony őrzi az egykori virágzó gazdaság emlékét.
Az Esterházy utcán álló reneszánsz kastély Galánta egyik gyöngyszeme.
Az 1600 körül, Esterházy Ferenc által építtetett kastélyt a kilencvenes években restaurálták. A város tulajdonában levő épület ma kulturális célt szolgál, itt kapott helyet a Honismereti Múzeum tárlatának egy része, valamint kiállításokat is rendeznek a falai között, és itt van a város házasságkötő terme is.
2017 október elején egy kiállítás nyílt, amelyen bemutatják az elmúlt huszonöt év tevékenységét. A tárlat 2018 márciusáig látogatható.
A galántai neogótikus kastély romantikus kapuját 2014-ben állították vissza az eredeti helyére.
Gróf Esterházy József 1861-ben készítette a kaput, ezekben az években neogótikus stílusban átépítették a barokk kastélyt.
A Neogótikus Kastély Polgári Társulás 154 év után restauráltatta az egyedülálló kaput, az országban nincs több ilyen, épségben megmaradt neogótikus kapu. A felújítás több mint tizenkétezer euróba került, a munkát a város költségvetéséből és a közadakozásból befolyt összegből fizették.
A tallósi cölöpös malmot Maticza János molnár építette 1893-ban. A Kis-Duna partján álló malom a népi molnárság hagyatékának őrzője, a Galántai Honismereti Múzeum tulajdona.
1940-ig működött, utána felújították, negyven évvel később újabb nagyszabású rekonstrukcióra szorult.
Az eredeti molnárfelszereléssel berendezett malmot 2016-ban ideiglenesen bezárták, mert eltörött a malomkerék tengelye. 2017 június végén újra kinyitott a malom, felújították és új tájékoztató paneleket helyeztek el a kedvelt kirándulóhelyen.
Az Esterházyak által a 18. század második felében felépített kastély egykor a barokk-klasszicista építészet egyik jelentős alkotása volt.
Ma inkább megbújik a hatalmas park fái között. Évszázadokkal ezelőtt árvaház volt, most speciális iskola működik az ódon falak között.
A galántai neogótikus kastélyhoz hasonlóan a tallósi épület is szemet gyönyörködtető, egyben szívfájdító látvány: felújításuk ajándék lenne a régió lakosainak és idegenforgalmának.
A tőkési Duna-ág a Kis-Duna jobb oldali ága, amely a talajból tör fel Patonyrét határában. Dunatőkés és Vásárút érintésével Nyárasd közelében folyik vissza a Kis-Dunába.
A tőkési ág áttetszően tiszta vize és ártéri erdei 1993 óta a Nemzeti Természetvédelmi Terület részét képezik. Számos védett állat- és növényfaj élőhelye a Duna-ág, itt él egyebek mellett a dorytomus nevű rovar, amely nem szerepel a rendszertanban.
A festői nádas és az ártéri erdők nemcsak az itt élő állatokat védik, hanem a Csallóközben barangoló turistákat és helyieket is elkápráztatják télen és nyáron.
A pozsonyeperjesi Kis-Duna-híd lábánál áll Nepomuki Szent János kápolnája. Nem tudni, mikor épült a kápolna, amelynek barokk szobrát 1991-ben ellopták. Három évvel később Lipcsey György szobrászművész fából faragott alkotását tették a kápolnába.
A pozsonyeperjesi boltíves hidat 1945-ben a visszavonuló német seregek felrobbantották. A faluban áprilisban békefutással emlékeznek a híd felrobbantására és a második világháború pozsonyeperjesi áldozataira.
