Tavaszi melegben, február közepén a szomolányi vár körül

Hosszadalmas tervezgetések után, végül Méhes Richárd másodmagával útnak indult február 13-án, csütörtökön Kislosonc felé. A kora reggeli órákban vonattal, Pozsonyt érintve érkeztek meg Nagyszombatba, ahol buszra szálltak és megérkeztek a Kis-Kárpátok tövében található kis falucskába.

Kislosoncról 8 órakor indultak el. Ennél jobb időt nem foghattak volna ki, mivel már a tavaszt idéző időjárás volt és szépen sütött a nap.

A zöld turistajelzésen indultak el a Kárpátok lankái felé. Megérkeztünk Jahodníkra, ahonnan a sárga jelzésen haladtunk tovább a Driny-cseppkőbarlang felé. Az út egy része egy tanösvényt követett. Kis emelkedő után elértük a Driny-barlang turistapontot, amely környékén kidőlt fák fogadták őket, valószínűleg az előző hetek viharos, szeles időjárásai okozták ezt.

Vlčiareň turistapont után egy rétre értek ki, ahonnan csodás kilátás nyílt a szomolányi várra és az alatta elterülő síkságra.

A szomolányi várkastély a falutól északra emelkedő hegyen található, értékes fafajtákból álló nagy park övezi. A várat először 1390-ben említették, mint egy fontos határvárat. Sokszor ostromolták. Az Erdődy családé lett. 1704. május 28-án itt verte meg Bercsényi kuruc serege Ritschan tábornok császári és dán seregét, és a vezért is elfogta. 1705-ben a kurucok elfoglalták, de 1707-ben ismét visszafoglalták tőlük. 1770-től a Pálffy családé lett. 1880 és 1900 között gróf Pálffy József neogótikus stílusban újjáépítette. Ma a Szlovák Akadémia Konferenciaközpontja van benne.

Miután körbejárták és megnézték kívülről a várat, mert be nem lehetett menni, leereszkedtek a faluba.

Szomolányt több mint 3000 lakos lakja, németül Smolenitz. Neve a szláv smola = gyanta, szurok főnévből ered. A halstatti korban is lakott volt, vaskorban itt egy szkíta erődítmény állt. A Szentgyörgyi és Bazini grófok birtokolták. 1388-ban a Stiborok kapták meg Luxemburgi Zsigmond királytól. A 16. században az Országh családé, a 17. századtól pedig Szomolány várának uradalmához tartozott, így az Erdődyek, majd a Pálffyak birtoka volt. A 15. és 16. század fordulóján Szomolány mezőváros, melyet tornyokkal és bástyákkal megerősített védőfalakkal vettek körül. A 18. századtól hetivásárokat és állatvásárokat rendeztek itt. 1855-ben Pálffy Móric gróf a vár alatt méntelepet alapított, kezdetben az uradalom gazdasági igényeinek kielégítésére. Az 1880-as években Pálffy János kiterjesztette a lótenyésztést a versenylovakra is. A méntelep a monarchia bukásával megszűnt. Pálffy József gróf 1880 és 1883 között a Majdan alatti völgyben fafeldolgozó üzemet építtetett. A fa szállításának gyorsítása érdekében erdei vasút is épült. 1898-ban a Nagyszombat–Szomolány közötti vasút megépülésével lehetővé vált a fa vasúti szállítása az ország más részeibe is.

Leértek a falu katolikus templomához, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. Reneszánsz stílusban 1642 és 1644 között épült gróf Erdődy Gábor és felesége, Pálffy Mária adományából, a korábbi gótikus templom alapjain. Az építtető címere a főkapu felett látható. Főoltára késő gótikus, rajta Szűz Mária kora barokk stílusú szobrával. Falfestményeit Massányi Ödön akadémiai festő készítette. Előtte 350 éves hársfa áll.

A templom melletti parkban látták a Pieta-oszlopot (18. századi), melyet a vértanúk domborművei díszítik. A templom körül jó pár emberrel találkoztak, akik a jó idő miatt sétáltak, futottak. A temetőben látták a Szent Vendel-kápolnát, melyet a Pálffy család építette 1895-ben a család temetkezőhelyének.

A temető tövéből indult egy dombra a keresztút, melyet megjártak ők is. Nagyon szép volt. A keresztút végén és a domb tetején van a Szűz Mária-kápolna. Gróf Erdődy Gábor egri püspök építette 1702-ben.

Miután leértek a keresztútról, lementek a főútra és követték azt. Az út mentén látták a Szent Rókus-kápolnát, mely 1715-ben a pestisjárvány emlékére épült. A főút mentén levő járdán haladva szép rálátás nyílt a várkastélyra. Elérték a szomolányi vasútállomás környékét, ahol egy éttermet találtak és itt megebédeltek.

A jóleső ebéd után folytatták az útjukat Pozsonynádas felé. A falut németül Nadasch-nak nevezik, több mint ezren lakják és korábban Nadaš volt a szlovák neve. A honfoglalás után területén székely határőrtelepülés állt, amely azonban a tatárjáráskor valószínűleg elpusztult. Nádast 1256-ban IV. Béla adománylevelében említik először. 1773-ban már a mezővárosok között említik. Az 1817. február 18-án kibocsátott oklevél a településnek évi négy országos vásárt engedélyez. A 19. században Nádason három malom működött, ebből kettő a faluban.

A faluban két kastély található, egy barokk és egy reneszánsz. A 17. századi reneszánsz várkastély mellett haladtak el, mely a Motesici családé volt. Nádas Szent Péter és Pál-temploma 1753 és 1763 között épült. A falu szélén meglátogatták Hájiček búcsújáróhelyet, ahol egy temető található. Az itt található Hétfájdalmú Szűzanya-templomot 1245-ben építették és főbúcsúja Nagyboldogasszony napján van. A templomban látható a Hétfájdalmú Szűzanya kegyszobra. A dombon található kegyhelyen keresztút is kanyarog.

Hájiček a virágkorát 1764-ben élte, amikor Sasvár újjáépített templomában elhelyezték a Hétfájdalmú Szűzanya kegyszobrát. Innentől több ezer zarándok kelt útra a Magyar Királyságból Sasvárba a Kisboldogasszony búcsúba, mely során Pozsonynádas egy jelentős megállóhelye volt a zarándokútnak. A kegyhely Hétfájdalmú Szűzanya szobra előtt számos csodás gyógyulás történt. 1793-ban a nagyszombati püspök levelet írt a helyi plébánosnak, hogy a csodás nem lettek bebizonyítva, ezért a kegyhelyet be kell zárni és benne nem szabad miséket tartani. A bezárás nem sokáig tartott, hiszen a zarándokok kinyittatták a templomot és imádkoztak a szobor előtt. 1794-ben a szobrot elvitték Nagyszombatba, 1923-ig a Szent Miklós-templomban volt, a Szent Mihály-kápolnában. 1799-ben a hívők írtak levelet az esztergomi érseknek, de az nem válaszolt, ezért készítettek egy új szobrot és felújították a búcsúi hagyományokat. A régi szobor végül 1923 júniusában lett felszentelve és visszaadva a kegytemplomnak.

A kegytemplom előtt egy faharangláb található 3 haranggal. 1923 októberében lett felszentelve a keresztút és a közelében van egy kutacska is.

A kegyhely meglátogatása után visszamentek a faluba és a szomolányi vasútállomásra. Ekkor már nagyon fújt a szél, érkezett a másnapi hidegfront. Nagyon hűvös idő lett. Kicsit várakozniuk kellett az állomáson, ahonnan délután 3 után indultak haza.

Számos élménnyel és lelkileg feltöltődve tértek haza Nagyszombaton és Pozsonyon keresztül. Egy szép napon kellemeset zarándokoltak, mely során sok mindenre rácsodálkozhattak.