5. Zoboralji gyalogos zarándoklat a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén
„Urunk, Istenünk, segítsen minket a Kármelhegyi Boldogasszonynak, a dicsőséges Szűz Máriának áldott közbenjárása, hogy oltalmazó kezétől vezetve eljussunk ahhoz a hegyhez, amely maga Krisztus. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.“
A kistapolcsányi búcsúba idén már az 5. zoboralji gyalogos zarándoklatot szervezte meg a Via Mariae /Mária-út/ polgári társulás. Gyűjtőautóbusz Dunaszerdahelyből kiindulva Nyitra érintésével a délelőtti órákban először a Garamszentbenedeki apátságba vitte az önkénteseket. Az egykori bencés apátság – a Garammenti-Inóc déli részén, a Garam völgyében fekszik. Szlovákia második legnagyobb kolostora. Itt került szemlére az épületegyüttes, a Szent Benedeknek és Szűz Máriának szentelt gótikus bazilikája és a kolostorépület mellett egykor fontos török elleni fellegvár.
Innét a gyűjtőautóbusz Hrussó várához szállította a csapatot, majd következett a spirituális gyalogos zarándoklat kilenc kilométeres megtétele Csámpai Norbert atya lelkivezetővel az élen. Rózsafüzér imája, énekek, elmélkedések, litánia, a gyaloglás közben megélt közösségi érzés, a természet közelsége, a megszokott környezetből való kiszakadás élménye, a fizikai teljesítményből fakadó fáradtság. Ez mind-mind jellegzetesége volt az útnak, melynek végén a kistapolcsányi kegyhelyen átélt ünnepi hangulata Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe következett.
Július 16. a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe. A kármeliták a bibliai Kármel hegyén remetéskedő Illés prófétát tisztelik szellemi ősüknek, Stock Simont (†1265) pedig a voltaképpeni rendalapítójuknak. A hagyomány szerint angyalok és szentek kíséretében neki jelent megSzűz Mária és skapuláré néven emlegetett vállruhát nyújtott át neki e szavakkal: aki ebben hal meg, nem jut a pokol tüzére. Ha pedig tisztítóhelyre kerülnének, akkor a halálukat követő szombaton maga Mária száll le oda érettük, és a mennyekbe vezeti őket. Ezt a kiváltságot később kiterjesztették minden hivőre, aki a skapuláré, vagyis az evangéliumi mennyegzős ruhára emlékeztető rendi köntös, újabban nyakban hordott érem viselésével járó épületes életmódra vállalkozik.
A Habsburgokról, továbbá Deák Ferencről is tudjuk, hogy volt kármelita vállruhájuk. „A Kármel-hegyi Szűz skapuláréját már gyermekkorom óta hordom”, vallotta II. János Pál pápa, majd néhány nappal az ellene 1981. május 13-án 17 óra 17 perckor elkövetett merénylet után, azzal a kéréssel fordult a Római Kármel-hegyi Szűz temploma plébániájának karmelita atyáihoz, hogy küldjenek számára egy új skapulárét, mivel ami rajta volt, véres lett a lövések következtében. A Szentatya, miután megkapta az új skapulárét, másnap egy csokor rózsát küldött a Szűzanya kegyszobrának díszítésére, hálából, hogy a skapuláré megóvta életét.
Kistapolcsány a Kármeliták egyik fellegvára volt a múltban, s ma is tovább él szellemük a kegyhelyen. A XVIII. század pestis járványai több helyen hívtak életre skapuláré-társulatot, legrégebben Kistapolcsányban 1685-ben.
A kegyhely eredetéről a következőket tudjuk: Rákóczi Erzsébethez és az 1683-i török hadjárathoz fűződik léte. Ez időben ugyanis ez az úmő a kistapolcsányi vár és birtok tulajdonosa. Fogadalmat tett a Szűzanyának, hogy ha Kistapolcsányt megmenti a török hadak pusztításától, zarándoklatot fog a Szentföldre végezni. Kistapolcsány megmenekült, Rákóczi Erzsébet pedig teljesítette fogadalmát. A Szentfőldre zarándokolva meglátogatta Jeruzsálemet is, meg a Kármel hegyét is. Innét a kármelitarend főnökétől meghatalmazással jött haza, hogy Kistapolcsányban megalapíthassa a kármelhegyi Boldogasszony társulatát. Kérelmét továbbította XI. Ince pápa elé (1676-1689). Kérelme jóváhagyást nyert. Így Kistapolcsány hazánkban az első kegyhely, mely pápai jóváhagyással nyílt meg.
Az idei 333. alkalommal megtartott ünnepre az 5. Zoboralji gyalogos zarándoklat énekszóval, kereszttel az élen, Mária-út zászlajával, a zarándoklók táblájával érkezett a kegytemplomhoz. A templomkertben magyar ajkú lelkiatyák vártak, hogy a hársfák árnyékában a zarándokok elvégezhessék a szentgyónást, ami a búcsújárás szerves része. A hívek aztán együtt elvégezték Srankó László egykori bábindali kántor vezetésével a közös keresztutat a kálvárián. Ezt követte az ünnepi magyar nyelvű szentmise, melyet Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát mutatott be, aki sok értékes útravalót szánt a megtelt kegytemplom zarándoklóinak, többek között azt, hogy biztonságosan Égi édesanyánk segítségével, oltalma alatt lehet megvédeni azt az örökséget, amit őseinktől kaptunk.
Az idei Zoboralji gyalogos zarándoklók, újak és régiek, meggyőződhettek arról, hogy őseink által kitaposott, megtapasztalt, sokszor átélt gyalogos zarándoklatok spirituális élménye, varázsa, felújítható még, sőt újabban oly sokszor elhangzott életstílus-váltással életünk részévé válhat. Bárki bármikor csatlakozhat a Mária-út zarándoklóihoz, hozzánk, bőséges kínálattal az év nagyrészében az érdeklődők szolgálatában állunk.
Bízunk abban, hogy hasonlóan, mint Magyarországon, ahol immár 2016 óta a Mária-tisztelet zarándok- és búcsús hagyománya a Szellemi Kulturális Örökség része, hazánkban is újra többen és többen fogják követni azt az Utat, amit közösen életünk során elődeink régen kitapostak.
Patay Péter
