Apró kis segítségek megtapasztalása a Modor és Ottóvölgy közötti bejáráson

Július 6-án, pénteken bejárásra került sor a Malackai zarándokúton, Modor és Ottóvölgy között. A munkazarándoklat kellemes időben, Méhes Richárd részvételével a Kis-Kárpátok szépséges erdein keresztül valósult meg. Több különleges helyszínt érintett és megtapasztalta az út során feléje nyújtott sok apró segítséget. 

Kevéssel 6 óra után indult otthonról és pozsonyi átszállással érkezett meg Modor városába, ahol az előző bejárást befejezte. 

Nem a tervezett útvonalon sikerült mennie, de így tudta megnézni a temetőben található szépséges Keresztelő Szent János-templomot. Ez Modor város legrégebbi temploma, mely a 13. századból származik és az Óváros plébániatemploma volt. Itt érdemes még megnézni a Harangtornyot és a temető előtt található Golgota alapjait. 

Egy szép, árnyas fákkal szegélyezett parkon keresztül lehet innen a belváros felé menni. Már itt is, de az egész városban lehet látni a szép, régi polgárházakat. A park a Havasboldogasszony-kápolnánál (1760) végződik, mely egy barokk stílusú rotundás (köralakú) építmény, benne a Szűzanya szépséges szobrával. 

Az út másik felén látható a város két evangélikus temploma. Az egyik a Szlovák evangélikus templom (1834), a másik pedig a Német evangélikus templom (1833-35), melyeket egy 1714-ben épült fakápolna és egy régi templom helyén építettek, mikor ezek megsemmisültek egy tűzvészben. A kettő templom között látható kis épület a régi szlovák evangélikus plébánia, amely Karol és Ľudovít Štúrral van kapcsolatban, mely kapcsolatot az épületen elhelyezett tábla jelzi. 

Továbbhaladva egy pellengérre emlékeztető oszlopot láthatunk. Érdemes megnézni a házakat, amelyek számos érdekességet viselnek magukon. Sok helyen feltűnik a szőlészettel kapcsolatos díszítmény, mivel ez a terület híres a borairól is. 

A főtéren láthatjuk a szép Szent István király-plébániatemplomot, melyet klasszicista stílusban építettetek 1873 és 1876 között a gótikus Szent Barbara-templom helyére. A templomhajó a különálló reneszánsz városi toronyhoz lett hozzáépítve. Főoltárának képe Szent István királyt ábrázolja, ahogy felajánlja a koronát a Szűzanyának. Mellékoltárán látható a Szűzanya szépséges kegyszobra, ezért ez a templom búcsújáróhely is.

Sajnos a templomba nem tudott bejutni, de meg volt rá a lehetőség, mikor munkások érkeztek és kérdezték, hogy bemennék-e velük. 

A főtéren látható Ľudovít Štúr szlovák politikus szobra, aki 1856-ban vadász-szerencsétlenségben itt hunyt el. Ahogy haladunk tovább láthatjuk még a várostornyot, mely 1634-ből való. 

A várost a piros turistajelzésen egy emelkedőn keresztül, az út melletti járdán hagyjuk el. Majd a jelzés átmegy az 502-es úton és egy erdős, pár házzal elszórt területen folytatódik. Egy lefelé folyó patak mellett halad az út. Az egyik háznál kapott a helyiektől pár lepotyogott, finom almát. Az út elhalad egy régi malomépület mellett is. 

Megérkezett a Harmónia nevű városrészre, ami erdők mellett, szép helyen található. Itt sok étterem, szállás található és nagyon szép, régi, patinás épületek. Innentől a zöld turistajelzést követte Vöröskő vára felé.

A jelzés a házak elhagyása után bement a Kis-Kárpátok szépséges erdei közé, egy ideig együtt haladt a zöld tanösvénnyel. A turistaút szép utakon haladt egy vízerecske mellett, majd a Zajačí jarok turistaponttól az utat a kék jelzésen folytatta. 

Felső Gidrafűrészhez közelítve elért egy papírgyárat, mely a 17. század második felében a Pálffyak papírgyáraként ellátta a nagyszombati egyetemet papírral. Tovább számos privátszállás és táborozóhely mellett haladt el.

Horná Píla, azaz Felső Gidrafűrész turistaponttól az emelkedő úton haladt tovább. Megérkezve Vöröskő várához egy autó állt meg mellette, melynek sofőrje megkérdezte, hogy leviheti-e Cseszte faluba. Mivel meg akarta nézni a várat és az utat Csesztéig gyalogosan szerette volna megtenni, ezért nemet kellett mondania. De nagyon kedves segítségnyújtás volt az egyik helyitől.

Vöröskő vára egy szép, tágas mezőn található, a Kis-Kárpátok 340 méteres magaslatán. A hatalmas és szép, erődített várkastély legnevesebb és legismertebb birtokosai a Pálffyak voltak, a család a kastélyt egészen 1945-ig birtokolta. 

Jó érzés volt bejárni a várat. Idő híján nem vett részt tárlatvezetésen, mely során többet is láthatott volna várkastélyból és a Pálffy család életéből, szokásaiból. Maga a kastély egyébként egy búcsújáróhely is a várkápolna miatt, amelynek a búcsúja Nagyboldogasszony napján, azaz augusztus 15-én van. 

A Vöröskő várának közeléből indult a keresztút, melyen tovább folytatta az útját. Nagyon szép és különleges szobrokkal övezett réten haladt keresztül. Ezen érte el Pálffy-család temetkezési kápolnáját, ahonnan egy tanösvény indult fel a dombra, ahol a Golgota jelenetei láthatók. Innentől hatalmas sziklák között ment lefelé és végül elérte a zöld turistajelzést. 

Ismételten a csodás erdőkön keresztül ereszkedett le Cseszte falucskába, amely faluhoz a vöröskői vár is tartozik. A falu szélén található sárga jelzést követve ment le a faluközpontba. 

Elérte a csodálatos csesztei Szent Imre-templomot. A templom külsején már látszik, hogy milyen régi templomról van szó. Csak rá kell tekinteni a templom szentélyére, ablakaira és a robosztus tornyára. 

A helyi atya épp a templomba érkezett, valamire készült, készülődött a templomba. Így egy kérdés után meg tudta tekinteni a szépséges templomot belülről is, megérte.

A falu főutcáján haladt tovább, ahol talán egy szégyenkőt, pellengért is látott. Közben egy autó is elment mellette, amiből egy bácsi integetett. Ő volt az, aki fel akarta venni autóval a Vöröskőnél. A temető mellett ment tovább a nap célpontja felé, Ottóvölgy felé. 

Cseszte és Ottóvölgy falvak között egy kevésbé járt úton, a szőlőültetvények között haladt tovább. Ottóvölgy falu 1887-ig Ompitál néven ismert, mely a tatárjárás után keletkezett, mikor ide németeket telepítettek le. Eredeti neve Ottenthal volt, nevét II. Ottó császárról kapta.

A faluban egy kereszteződéshez ért, ahol az egyik helyi a segítségére sietett, abban, hogy merre találja a buszmegállót és a Szent Lénárd-kápolnát. 

A faluban az Ottóvölgyi történelmi sétány, ösvény útvonalát követte, mely nyomvonalán számos ismertető tábla található. Az első látnivaló a faluban a Fándly Györgynek emelt emlékmű volt. Fándly György szlovák katolikus pap, író és nyelvújító a faluban született, akinek a szülői háza az út mentén megtekinthető. 

Ottóvölgy II. Ferdinánd királytól mezővárosi kiváltságokat kapott, ezt jelzi a faluban álló 1598-ban épült várostorony is. Itt töltötte gyermekkorának nagyrészét és többször is visszatért Palkovics György esztergomi kanonok, akinek a szülői háza a faluban található. 

Ottóvölgyben született még Vincent Lechovič misszionárius is, akinek a szülői háza szintén megtekinthető. A sárga és zöld jelzésen elérte az Ottóvölgy, templom turistapontot, ahonnan már látható a falu Szent Katalin-temploma. Maga templom a 14. századból származik és számos átalakításon esett át. Mivel a faluban szentségimádás volt, ezért lehetősége nyílt megnézni a szép templom belsejét is és kérésre fotózhatott is.

A templom felett kezdődik a falu arborétuma, melynek része a temető is, ahol Fándly György sírja is található. A temető fölött keresztút halad fel a domboldalon. A Kálvária 1894-ből származik és az állomások kápolnái neogótikus stílusban készültek. Egy sétány vezet fel a csúcsra, ahol az 1708-ban épült Szent Sebestyén-kápolna található.

Ezután gyönyörű helyen található Szent Lénárd búcsújáróhelye. A Kis-Kárpátok keleti lejtőjén, egy sziklaszirt tövében áll Szent Lénárd kegykápolnája. A kápolna 1360 körül épült, valószínűleg Nagy Lajos király rendeletére. Hátsó része természet alkotta barlang, amelyben gyógyító erejű sziklaforrás van. Ősi búcsújáróhely, ahol több csodás gyógyulás történt.

Szent Lénárd tisztelete Ottóvölgybe is eljutott, minden valószínűség szerint a falualapító bajor telepesek révén. Sajnos a szépséges kápolnába nem jutott be. Az oltárszekrény tetején üvegbúra alatt Szent Lénárd ötven centiméter magas szobra látható. Apáti ruhában van ábrázolva, pásztorbottal, kezében rablánc, lábainál egy-egy kiszabadult rab.

A kegykápolna külsején található egy szépséges Szűz Mária szobor is, ahol számos köszönőtábla található. 

A kegykápolnától búcsút vett és elindult a faluközpontban található buszmegállóhoz. Innentől busszal elment Bazinba, ahol megtekintette még a Szűz Mária-templomot. A vasút felé haladva számos szép épületbe is botlott. 

Vonattal és pozsonyi átszállással ment haza, számos gyönyörű élményt élt át az egész nap. Gyönyörű tájakon és számára még ismeretlen, szép helyeken járt. Legközelebb pedig át fog kelni a Kis-Kárpátok hegyein és ismételten egy ismeretlen várost, Malackát fogja felfedezni.