Gyalogosan indultunk útnak…

A megérkezett gyalogos zarándokcsapat

Két évet követően újra egy olyan gyalogos zarándoklat valósult meg, melynek célállomása Bacsfa-Szentantal volt, ahol a helyiek és a távolabbi régióból érkező zarándokok Kisboldogasszony ünnepének szertartásain vettek részt.

A csallóköziek búcsújáróhelye a Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt ferences templom. Oltárán állt a vért könnyező Boldogasszony kegyképe, melyet gyógyulásának hálájából festetett egy Liszkay Márton nevű doborgazi ifjú 1705-ben. A kegykép 1715. június 19-e és június 23-a között négy alkalommal is könnyezett.

Szombat délelőtt a Via Mariae Polgári Társulás által meghirdetett útra Dercsika község Szűz Mária Mennybevitele tiszteletére szentelt római katolikus templomában gyülekeztek a fiatalok, a középkorúak és az idősebbek is. A rendezett klasszicista templom, illetve búcsújáróhely bemutatása után Katona Júlia irányításával, egy énekszóval indult el a keresztalja.

Csakhamar elérve Felbár gótikus eredetű, majd 1778-ban barokk stílusban teljesen átépített Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templomát, a déli ima elmondása után kis pihenőt tartva a csapat helyi ismeretekre tett szert. A templom falán emléktáblát állítottak boldog Batthyány-Strattmann László hercegnek, aki gyakran megfordult a településen, a család kastélyában, de itt szolgált Kondé Miklós nagyváradi római katolikus püspök is. Mindezek mellett emlékmű tudatja az erre járóknak, hogy Felbáron élt Amadé László költő, a 18. századi magyar költészet kiemelkedő alakja is.

Ezután Felbár településrészében, pontosabban Sülyben megtekintettük a Szent Anna templomot, mely gótikus stílusban épült a 14. század első felében, majd a 17. században barokk stílusban alakították át.

A gyalogos zarándoklat nagy része a Duna mentén haladt a Pálosok útján. A Pálosok útja /régebbi nevén Máriavölgyi zarándokút/ egy regionális zarándokút, a nevét a magyar alapítású szerzetesrendről, a pálosokról kapta. A zarándokút a magyarországi Márianosztra pálos Szűz Mária búcsújáróhelyet köti össze a Pozsony melletti Máriavölggyel, amely régebben szintén pálosok által gondozott kegyhely volt.

Bacsfa-Szentantalra az egyházgellei Szent Péter és Pál-templomtól is indult egy gyalogos zarándokcsoport, hogy a vajkai kompnál találkozva, egyesülve a Dercsikáról indulókkal, bevonuljanak a gyönyörű székelykapu alatt a zarándokhelyre. Itt már éppen elkezdődött a keresztúti ima, melyet a Zoboraljáról érkező zarándokok vezettek, akik Bábindalról és Nagycétényből ide érkező zarándokok voltak. Ezután az 1677-ben épült Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt ferences templomban rózsafüzér imájába kapcsolódott be zarándokcsoport.

A hat órai ünnepi szentmisére a kinti oltár előtt sok zarándok gyűlt össze, a mise főcelebránsa pedig Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója volt. Hagyományosan a főbúcsú szombati napja körmenettel, szentségimádással, szentségi áldással, ereklyetisztelettel és a Lorettói litánia eléneklésével fejeződött be.

Mindannyian, akik gyalogosan elindultunk a tizenhét kilométeres zarándoklatra, sikeresen célba értünk, felvállalva az út testi fáradságait. Lelkileg viszont többletet, feltöltődést, élményt vihetett haza mindenki a zarándoklatról, hogy ebből mindennapjainkban is lehessen táplálkozni.

Patay Péter

A Bacsfa-Szentantalra szervezett és megvalósult 7. gyalogos zarándoklattal kapcsolatban a Remény 39. számában, 2022. 09. 25-én jelent meg ez a cikk.